Ha magányos vagy, annak mi az oka?

Nem keresem őket és ők sem keresnek engem... Sakk-matt helyzet :D

Egy kicsit mind.

Én imádok egyedül lenni!Nincsenek barátaim de nem is baj.Én így érzem jól magam :D

Pont így ahogy írod.

Undorító a természetem néha (Borderline-szindróma), illetve senki sem keres. Pedig legalább egy barátnő nagyon jó lenne!

Manapság össznépi elmagányosodás folyik. Felnőtt egy nemzedék a számítógépek, okostelefonok bűvkörében, és nem a normális emberi kommunikációt tanulták meg gyerekkorukban, hanem a Ctrl+Z billentyűkombináció hasznát. A faszbukon élik a társasági életüket, megosztják az érzéseiket, miközben érzelmeket nem képesek kicsiholni magukból.

Hiába próbáltam kezdeményezni az emberek felé, mivel mindig elutasítást kaptam, legyen szó akár az iskolás éveimről, vagy a jelenlegi munkahelyemet tekintve. Vágyok baráti kapcsolatokra, de valamiért elkerülnek az emberek, nem keresik a társaságomat.

ronda vagyok

Először is, nagyon nehezen tudok megbízni valakiben. Sok időre van szükség, hogy elnyerjem egy ember bizalmát. Interneten próbálok ismerkedni szinte minden nap, barátság és párkapcsolat céljából is. Viszont eddig mindig mellé fogtam, mert bárkivel kerültem kapcsolatban itt a világhálón, egy idő után kiderült, hogy borzasztóan messze lakik, vagy csak egyszerűen rámuntak, mert nem találtam elég érdekfeszítőnek. Néha úgy érzem szerencsésebb lenne élőben próbálkozni, de úgy érzem képtelen lennék rá. Olyan emberekkel sem vagyok képes kommunikálni, akiket szinte minden nap látok (kivéve most), például az osztálytársaimat. Bennük soha nem bíztam meg és szerintem nem is fogok. Valahol máshol kellene barátok után néznem. 16/L