Normális, hogy ennyire szeretethiányos vagyok?
Igazából már úgy vagyok ezzel, hogy ha tehetném simán befogadnék egy hajléktalan csajt vagy segítenék élni egy vak/siket lánynak vagy igazából bárkinek csak érezhessem, hogy valakinek tényleg szüksége van rám és hasznos vagyok legalább az ő számára. Nem szexuálisan vágyom dolgokra, hanem csak arra, hogy valaki pl megöleljen.
Emiatt már sokszor azt csinálom, hogy teljesen random lányokra ráírok Facebookon és az első pillanattól kezdve kitárulkozom és elmondom nekik a legszemélyesebb dolgaimat is, csak 'fogadjanak el' végre. Természetesen mivel ettől megijednek, ezért továbbra sincs semmi.
Tehát komolyan mondom vadidegen lányokért feláldoznám az életemet ha tudnám hogy utána legalább sírnak értem.
Most éppen azon gondolkodom hogy egy prostituáltat hívok el randira...
Mit csináljak?
17/F
Családod? Én is vagyok néha így. Haverok? Igaz, én lány vagyok de ha szeretethiányom van, akkor csak odamegyek a barátnőmhöz éd tudja hogy megint rámjött ez az időszak és megölel. Olyankor érzem hogyha nem lennék, akkor biztosan hiányoznék neki/nekik. Szívesen beszélgetek veled, ha gondolod:)
15/L
Sajnos ez ilyen.
Eleve nehéz időszakban vagy már csak a korodnál fogva is,ráadásul a kortárs lányok dettó..
Azt tudom mondani,hogy nyugodj meg,ha nem jön össze gimiben,majd össze jön egyetemen.
Oda azért már viszonylag válogatva kerülnek be az emberek,könnyebb normális,érett csajt találni.
A hülyékkel meg nem kell foglalkozni...
Barátaid vannak?
Inkább erre kéne jobban ráhajtani,hogy legyen kivel megbeszélni a dolgokat..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!