Ti is sokszor szeretnétek másokat szellemként lehallgatni és megfigyelni, hogy miként élnek és mit csinálnak?

Amikor meglátok egy méregdrága autót és benne a sofőrt, aki gyakran csak egy nyomorult kis senki akkor arra gondolok, hogy "B****a meg, annyira qrva kíváncsi vagyok, hogy neki miből van ennyi pénze/Hogy éli az életét, Milyen ötletei/gondolatai vannak" és akkor újra végiggondolom, milyen jó lenne egy láthatatlan szellemként napokat eltölteni az otthonukban. Meghallgatni miről beszélnek, milyen gondolataik vannak és mik a tervük a jövőre nézve, amiből még több pénzük lesz. A múltkor is megláttam két 50-60 körüli vénasszonyt egy zsír új X5-ös BMW-ben és felkiáltottam magamban: "Pi***ba ezt meg hogyan???"

Annyira nem értem, hogy másoknak - huszonéves kis senkik, tizenéves kislányok, akik alig látnak ki a volán mögül - honnan van ennyi pénzük drága autókra, miközben én 23 évesen még mindig buszozok, sz***á spórolom magamat annak ellenére, hogy folyamatosan diákmunkát végzek és mellette egyetemre járok. Még az evésen is spórolok, ezért vagyok durván sovány pasi létemre. És ne mondjátok, hogy mind gazdag családba született, mert ez nem igaz. Csupán sokkal jobban értik a való életet, kapcsolataik vannak és informáltabbak minden téren, mint én. De hogyan csinálják? A legnagyobb hiba amúgy az, hogy a szüleim mindig sima melósok/alkalmazottak voltak, akik totálisan elzárkóztak a külvilágtól és csak eljártak mindig melózni. Ebből adódik az, hogy egyikőnknek sincs egy olyan ismerőse/barátja, akivel eljárnánk szórakozni, kapcsolatokat építeni/hasznos információkat szerezni. Tulajdonképpen egy begyepesedett családba születtem (+20 éves roncs autó, tehetetlenség stb., műszaki és pénzügyi analfabetizmus) és én is ilyen neveltetésben részesültem, mert nekem sincsenek barátaim, nem vagyok szocializált. Nem tudom, hogy kell másokhoz "dörgölőzni"/benyalni vagy esetleg uralkodni. Az igazság az, hogy mérhetetlenül irigy vagyok, mert semmi rálátásom a világra/a pénzkeresésre/a kapcsolatépítésre. Annyira zavar ez, hogy semmi információm nincs a lehetőségeimről a karrier/jövő/life coaching tekintetében. Annyira szeretnék végre kimozdulni a barlangomból, de mivel már jóval elmúltam 20 éves és a képességeim sem fejlődtek ki gyerek- és serdülőkoromban, ezért nem is tudom hol elkezdeni. Légyszíves segítsetek vagy írjatok valamit, mert úgy érzem, hogy már depressziós is vagyok a tehetetlenség miatt. :/