Szerintetek sok fiatal gondolkodik az öngyilkosságon? Vajon miért fejlődött idáig a társadalom?

régenbezzegmindenjóvoltnemvoltakháborúkésjárványok

oh wait

[link]

aww nézd csak nem is romlott annyit a helyzet, mint ahogy érzed, sőt, valamennyivel kevesebb öngyilkos van, mint az 1900as évek második felében.

Előtte ott voltak a világháborúk, szóval azt sem kéne visszasírni, az előtt meg fogalmam sincs, hogy mennyi ember lehetett öngyilkos, de csak nem lehetett olyan boldog a világ úgy, hogy szültél 10 gyereket akik közül 8 meghalt, aztán az meg extrémen szerencsés, aki megéri a 40 éves kort.

Fel a fejjel, a világ mindig is sz..r volt, nem csak te születtél rossz korszakba ;)

#5

Aki azzal takarózik hogy szar a világ, az minek él.

Tapasztalatból mondom hogy ide haza, keservesen érzem magamat mert fillérekből kell mindent kiszámolni, jusson az autóra félre tenni, meg magamra.

Németben is voltam ott semmire nem volt gondom, felkeltem elmentem letudni a 8 óra melót, utána szabad voltam egész délután, eltudtam menni megnézni valamit ha kedvem volt, kipróbálhattam olyanokat amik Magyarba nincsenek, ott nem okozott gondot anyagiakat nézve hogy tetováltassak nagy felületet hisz kitudtam fizetni azt is egy havi fizetésből.

Ahol normális emberhez méltó élet van, és meg van az egészséges szabadsága egy dolgozó polgárnak ott statisztikailag kevesebb az önsanyargató ember, hisz tud tervezni, vannak céljai.

Itthon ilyen fizetések mellett nem is csodálkozok hogy sokan isznak, elhagyják magukat, meg bekattannak.

Én nem merném kinyírni magamat, mert még bőven van időm külföldre menekülni.

14 éves vagyok. A körülöttem lévők állandóan csak elégedetlenkednek : Ez nincs az nincs... a szüleim ezt nem teszik meg pedig ez jár nekem...

Sokan közülük cigiznek. Más szóval: idióták akik nem lettek megnevelve rendesen. Őszintén szólva, már hálás vagyok azokért a pofonokért amiket kaptam. Azt hiszik hogy olyan rossz az életük, miközben egész nap telefonoznak, üzengetnek egymásnak és orrba szájba szelfiznek. Én speciel megvagyok a kutyámmal, meg azzal a mondással hogy: Ez csak egy rossz nap nem egy rossz élet...

Különben is! Senki nem akar rátörni az életükre, nincsenek deportálva olyan országokba ahol büntetlenül megerőszakolják őket, és senkit sem érdekel, mégis tudnak nyafogni, meg magukat sajnálni.

Sokan akik erről harsognak azok "divatból", mert az emo óta ez menő. Általában pont a jómódú, népszerűek bohóckodnak.

De aki igazán ezen gondolkodik, az mindig az aki a háttérben áll, talán nem is tudja senki, hogy mire készül.