Magatokat introvertáltnak otthonülősnek valló emberek, nem vágytok ilyen bulikra? És miért nem?

Jajjjj, VV gigike, volt szerencsém élőben is ismerni régen. Már gimi elején is éjszakába nyúlóan vetkőzve táncolt, be is jött neki.

Amit linkeltél elég sz*r bulinak látszik. Semmi hangulat, csak vonaglás. Ha már bulizni megyek, több ember, jó pia, jó kaja és jó zene legyen.

1. Gyűlölök táncolni. Úgy érzem, mintha lealacsonyodnék. A volt sulimban minden évben tartottak diszkót fiataloknak. Egyszer mentem csak el, de a legnagyobb pofájú, legkegyetlenebb, minden évben 2x igazgatóit kapó srác ott állt a keverőpultnál, és nem csinált semmit (mondjuk én voltam akkor még rosszban vele). Oly módon gáznak éreztem, hogy én ott táncolok, mert nekem muszáj, mert különben hülyének néznek, míg őt tisztelik annyira (vagy félnek tőle annyira), hogy elég csak ott állnia, hogy megfogadtam, soha többet nem fogok táncolni. Alapból gyűlölök, de az, hogy valaki röhögve kimarad az egészből, mert neki szabad, az valami olyat indított el bennem, hogy ha ő nem táncol, akkor én miért táncoljak? Hadd ne kelljen már nekem se.

2. Fél óráig alig hallottam valamit a zene után. A mélynyomó olyan hangos volt, hogy berezgett a tüdőm, és utána össze vissza dobogott a szívem, levegőt is alig tudtam venni. Soha többet diszkó. Ha az anyám megver, az apám megerőszakol, és 3 drogos alkoholista az egyetlen barátom, és úgy érzem vége az életemnek, akkor sem fogok diszkóba látogatni. Inkább a halál. Jó, a te általad linkelt videón nem diszkó volt, de akkor is. Utálom a hangos zenét. Ahogy egy rocker beállítottságú sem fogja riszálni magát két rib*@*nc között, és ahogy egy rapper sem csinálja meg ezt, úgy nekem is van saját stílusom, és elmondhatom, hogy az ilyen riszálós bulizós szarokon csak azért nem röhögök, mert annyira elkeserítően undorodom tőlük. Megjegyzem, sok extrovertált legalább annyira utálja, mint én, bár én is félig extrovertáltnak tartom magam, talán ennek is köszönhetem hogy bátrabban ki merek állítani dolgokat.

3. Utálom, ha olyan zene szól, amit nem szeretek. Ez hasonló, mint amikor olyan lánnyal kell lefeküdnöd, aki nem tetszik. Nehéz elmondani, de én egyikre sem vagyok képes, egyszerűen taszít a helyzet. Ugyancsak, miért táncoljak olyan zenére, amit személyiségemből eredően ki nem állhatok?

4. Nem állok túl jól anyagilag. Gondolom nem olcsó a belépő egy ilyen buliba. Plusz a kaja, meg a pia, meg a többi, amit majd ott veszel. Köszi, de nem éri meg, hogy minden pénteken ezreket hagyjak ott, akkor már elmegyek egyet futni, és kimozgom magamból a feszültséget.

5. Nincs kedvem ilyen helyekről lányokat fölszednem. Akármikor tudnék szerezni normálisabb lányt, akkor miért akarjak egy olyat szerezni, akiben már 100 farok megfordult? Valakinek ez vonzó, és az ilyen lányokat tartják jónak, én nem, én nem tudom tisztelni őket.

6. Sem pedig nem kell, hogy egy lelkibeteg féreg agyon akarjon verni, miután megdugtam a csaját. Akkor sem ha egy oltári nagy rib*@*nc, és már a fél város végigment rajta. Köszi, nem kell, hogy a lelkibeteg börtönviselt barátja nekem rontson, a nő meg letudja annyival, hogy "jaj cunci, ne csinálj ilyet". Köszi, de óvakodok azoktól a nőktől, akik k**vának néznek ki. Konkrétan azért, mert legtöbbször valóban azok is, és pontosan olyan a baráti társaságuk is. Az ilyen bulikba csak ilyenek járnak.

7. Az egész hangulat nyomaszt. Max kényszerből tudnék nevetni, és kényszerből jól érezni magamat. Szar a családi állapotom, sok f*@*szásg történt velem életemben, néha este fél tízkor csak úgy elmenekülök otthonról sétálni vagy másfél órát, mert nem bírom a családi légkört, de soha sem mennék be ilyen félhomályos nyomasztó, zenétől és ordibálásoktól hangos helyre. Valószínű 10 percen belül kést is rántanék valakire, mert az idegem nem bírja az ilyen helyeket. Ez van. Akkor már inkább egyedül elszívok egy füves cigit a parkban, az legalább lenyugtat. van egy haverom, ő elég gyakran ezt teszi, de teljesen egyetért velem, és tök normális.

na basszus milyen szépen pontokba szedtem.

Én itthon szoktam táncikálni. De nem vágyom emberek közé.

Hogy miért, nem tudom. Soha nem érdekelt, miért vagyok ilyen, elfogadtam magam.

Ez buli?

Haha :D

Ha buli akkor rockmaraton vagy gastroblues. Na AZOK bulik.

Nem. Hogy miért?

-Ha nem érzed jól magad, esetleg rosszul vagy, ilyen társaságban nem fognak veled törődni.

-Külsőségek alapján leszel elsőre bekategorizálva.

-Ilyen buliknál érdemesebb inni, mert az a "legjobb arc", aki kifiguráz másokat, nagyarcú, vagy nem tud viselkedni.

-Olyan emberekkel futhatsz össze, akik végképp nem hiányoztak az életedből.

-Másnaposság, fejfájás, hányinger...

-Elment fölöslegesen a lóvéd.

Egyszer volt és számomra elég volt. Nem szeretem a hangos zenét, a tömeget amiben szinte meglehet fulladi, a lökdösődést, a vibráló fényeket se bírom. Zavar az egész helyzet, borzasztó kényelmetlenül érzem magam. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle részeg csávó folyamatosan nyomul. Nekem ez nem kikapcsolódás. Sokkal jobban érzem magam egy nyugodt, békés környezetben.

Ennek a dolognak is két oldala van. A bulizósak nem értenek minket, mi meg őket.

Nem, mert undorít.

Egyébként kattintásokat gyűjtesz a videóhoz; az a lényege a kérdésnek?

Én több dolgot utálok:

- Rohadt nagy tömeg.

- Szar zene, ami ráadásul úgy üvölt, hogy nekem is teli torokból kell ordítanom a másik fülébe.

- Mindenki más ordít.

- Táncolni utálok.

- Felesleges pénzpazarlás.

Részemről sokkal jobban a néhány fős összeülések, sörözések, ahol tudunk dumálni. Vagy aktív program például billiárd.