Nem ertem mar magam se?!

Kezdjuk az elejen.

6 eves koromban meghalt nagypapam, aki kozel allt hozzam elegge, eleg rosszul fogtam fel, rosszul kezeltem. Ket evvel ra szuleim elvaltak, elegge sz.r korulmenyek kozott, ez is szinten engem erintett legrosszabbul. Nem talaltam baratokat,akikre barmikor szamithattam volna barmiben. Evek teltevel egyre jobban kezdtem kizarni a kulvilagot, mostanra elhidegultem mindenkitol, nincsenek erzeseim, se semmi. A gondolataim vegyesek, altalaban a halal, ongyilkossag, gyilkossag gondolatai jarnak a fejembe, amikor nem akkor meg azok, hogy jo eletre torekedjek es tegyek meg mindent a celjaimert stb. Nem birok eligazodni magamon.

Es most jon az, hogy ennyi idosen igy ez-igy az. 15f

Ekezetekert bocsanat, telefonrol irtam.