Már csak ahhoz van kedvem, hogy lejöjjek az életről, teljesen demotivált vagyok, mit csináljak ez ellen?

Általában január végefelé, február elején szokott évente elég mély depressziós időszakom lenni, nem tudom, miért így vagyok bekalibrálva, de ez óriási hátrányt jelent számomra. Ilyenkor magamba fordulok, csak a problémákon tudok agyalni, azon gondolkodom, hogy kiskoromban azt tűztem ki magam elé, hogy én milyen komoly pályafutást futok be (szakmailag!), és ilyenkor mindig azt érzem, hogy még mindig egy sz*ros kis senki vagyok, egy felesleges kis szürke nulla (egyébként általában nem így gondolom). A mai nap már odáig jutottam el, hogy elmentem edzeni - hátha az segít -, ilyen időszakban valahogy nincsen kedvem csoportos edzésekre járni (küzdősport edzésekre gondolok, ami elég régóta az életem nagy részét kiteszi), ilyenkor magányosan, kicsit elvonulva alapozok szabad súlyokkal... De ma edzésen annyira f*s hangulatom volt, hogy végig sem csináltam az edzéstervemet, ledobtam a súlyokat, és szépen haza mentem... Soha nem volt még ilyen! Ja, az meg a másik, hogy már azon gondolkodom, hogy felvágom az ereimet... Így hazafelé jövet eszméltem rá, hogy nekem valami elég nagy problémám van... Az a baj ezzel, hogy ez a munka rovására megy, meg egyéb célkitűzések rovására, és ezzel a motiválatlansággal nagyon megnehezítem a saját életemet ilyenkor, még hosszútávon is... De esküszöm, semmi energiám nincsen, inkább egyedül ellennék a gondolataimmal otthon mondjuk egy jó 2 hónapig... Az evés sem megy, mert hányingerem van, inni sem nagyon tudok, mert kihányom... Tényleg, amiket nagyon szerettem, sportolás, csoportos tevékenységek, barátokkal való csavargás, olvasás, stb... A utóbbi egy héten még ezekhez sem volt egyáltalán kedvem... És persze jönnek elő a régi sérelmek, a múlton rágódok folyamatosan, pedig ezeken már elvileg rég túltettem magam... Mit csináljak ez ellen? Ezt okozhatja valami vitamin/tápanyag hiány? Vagy lehet, hogy ennyire rossz hatással van rám a napfény hiánya? Ha tényleg a napfény hiánya az oka, akkor mit csináljak?? :D Nyaralni nem mehetek el, mert áll a munka a munkahelyemen, szabadságra nem tudok elmenni, amúgy is február végén államvizsgám lesz - de jó, még arra sem tanultam egy kicsit sem, csak előveszem az anyagot, aztán mindig félreb*szom... És most kezdek furcsálódni ezen, mert alapvetően nem vagyok ilyen, jó kedélyű, hülyülős, kattant, vidám ember vagyok.. :D Mi a fenét csináljak? Mert az öngyilkosság - ha racionálisan gondolkodom - nem túl ideális megoldás, pedig a szívem azt sugallja, hogy csináljam... A válaszokat előre is köszönöm!

26/F