Van itt olyan, aki senkivel sem tud komolyabb dolgokról beszélgetni senkivel?

Hát én tudnék és erőlködöm is, de nekem az az érzésem, nem vevő rám senki. Ha nem azonos az érdeklődési kör, akkor megette a fene az egészet, én úgy érzem. Azt is megértem, a mai világban mindenki túlhajszolt, fáradt, de néha jó lenne, ha az ember örömeit, gondjait meg tudná osztani másokkal.

Barátaim nekem nincsenek és barátnőm sem. Egyetemről van 1-2, de ballagás után messzire kerültünk egymástól, személyesen már nem tudunk találkozni egyáltalán a nagy távolság miatt. Néha egy telefon vagy e-mail az még megvan.

Emlékeszem még rá, a diplomaosztó és a bankett után totál összeomlottam, akkor most költözhetek haza,- viszlát Budapest -, a nagy semmibe... Aztán ez így is lett, idehaza nem tudtam kapcsolatot kialakítani senkivel sem a munkahelyeken, illetve volt, akikkel sikerült, de ők egyszerű beosztottak voltak, mint én, azért sikerülhetett. Most meg nincs is...

Itt a Karácsony, Szilveszter, mindenki ünnepel, én meg már alig várom, hogy vége legyen az egésznek , csak lehangol az egész... Nem volt egy jó évem, de gondolom, ezzel nem csak én vagyok így..

39F

"Most már inkább haveri szinten vagyok vele, mert ha nem szervezünk programot, hanem csak úgy leülünk beszélni. Akkor szétunom magam. Képes rajzfilmek részeit mutogatni, vagy régi fekete-fehér filmeket. Mert szerinte az érdekes, csak nem veszi észre, hogy az engem nem érdekel."

Akkor talán te hozz föl neki egy témát, ami érdekel téged. Azt várod, hogy ő kezdeményezzen olyan témában, amiről szeretsz beszélni (pedig tudod, hogy nem fog), de te, aki kezdeményezhetnél, nem teszed. Mond neki, hogy te miről szeretnél beszélni. Hozz föl neki TE egy témát. Egy olyat, amiről szeretsz beszélni. De biztos lenne olyan, aki téged is unalmasnak tart.