Van olyan itt, aki úgy érzi, hogy mindenből kimarad?

ugyanígy vagyok :D de nem vagyok öreg ahogy te se

még nem maradtál ki semmiből

Velem ugyanez van..

24/ L

Itt vagyok és úgy is érzem. Akarnám élni az életem, de úgy alakult a sorsom hogy nem tudok ilyeneket csinálni, akarva se

26/F

Jelen.

Nekem kamaszkorom nrm volt.

Én 14 évesen kerültem olyan környezetbe, ahol az állandó elnyomás, szülői terror, rossz iskolai környezet és stressz hatására fokozatosan elszigetelődtem a társadalomtól. Emiatt 26 éves koromra különféle gátlások, beidegződések és mentális zavarok alakultak ki, amik további problémákat eredményeztek a szociális kapcsolatokat illetően. Sok olyan dolog, ami egy hétköznapi ember számára megszokott, számomra teljesen elképzelhetetlen (pl. maga a "szeretet" fogalma). Az ilyen dolgok miatt pedig az ember élete rideg lesz, sivár és érzelmek nélküli, amolyan vegetáló státuszba kerül (állandó halálvággyal fog küzdeni).

Te még abban a korban vagy, amikor még az ilyen dolgok könnyebben befolyásolhatók. Próbálj meg módot találni, hogy több önbizalmat szerezz. Különféle önfejlesztő eszközök vannak erre a célra, javaslom hogy járj utána ezeknek. Ne kövesd a rossz példát - vagyis az olyan emberekét, mint amilyen én vagyok.

itt vagyok :(

sose buliztam...egyszer kétszer talán

most mennék, de nincs kivel!!!

rossz érzés

23 L

ó, persze:D

szerintem ez a mi hibánk is, sőt

gondolom te is olyan vagy, hogy nem "nyomulsz", hanem meghúzódsz a háttérben, de azért ilyet ne mondj, hogy soha nem is lesz, bár én lány vagyok,és viszonyolag fiatal/16/, de én is hasonlóképp vagyok, de ennyire nem kell letörni, nincs veled egykorú rokonod, aki járhatna veled ide-oda?