Miért érzem azt, hogy engem a pénz már nem is boldogít?

Tegnap megettem 3 l fagylaltot, amíg ettem, volt egy kis örömöm. De se azelőtt, se azután, semmilyen mértékben nem érzek normális szintű örömöt vagy érdeklődést a mindennapok dolgai iránt. Anno általános iskolában az osztálytársakkal még a legapróbb eseményről is hosszasan tudtam beszélni, most meg se megszólalni nem tudok, nem tudnak jönni belőlem a szavak, sőt, semmi újdonság nem ragad rám már évek óta. Ha süt a nap annak se tudok örülni, ha esik az eső, annak se. Amióta dolgozok, van megfelelően ruhám, jó a gépem, megfelelően gyors, van nagyképernyős TV-m, nagy faliórám, a telefonom is van mindig egyenleg, minden héten van mit főzni, megfelelő tisztaság és rend van körülöttem, nyugalmam is van, de mégsem tudok érezni boldogságot. Néha annyira lehangolt tudok lenni, hogy már az öngyilkosság is megfogalmazódott bennem, csak nincs bátorságom megtenni. Ez valami elhúzódó gyász? Vagy valaminek a hiánya?