El akarok tűnni egy időre! Más is volt ezzel már így?

Én is gyakran vágyom erre. Már régóta vonzott a tanyavilág, már akkor is amikor egy falu széli szomszédmentes házban éltem a szüleimmel. De még az a szabadság sem volt elég. Nyaranta egy-két napra el is "tűnök" például a Bakonyban, fantasztikus érzés. De az erdei házak is vonzanak. Az "eltűnés" után visszamenve a társadalomba, újjászületve és kipihenve érzem magam. Úgy gondolom hogy az ember nem mondhat le az ősi életteréről, a természetről, ahova néha vissza-visszajár feltöltődni és ahol kipiheni magát szellemileg is.

Szerintem teljesen normális mindez. A Crocodil Dundee című filmekben a főhős is el szokott tűnni a vadonban a barátnőjével. Pedig megtehették volna hogy kivesznek egy szállodai szobát, mondjuk egyik szmogos amerikai város forgalmas utcájában, ahol még éjjel is autók dudálnak. De nem őrültek meg hogy olyanért még fizessenek is. :))

Én venni is akarok valami erdei tisztáson lévő vagy más eldugott helyen lévő tanyát. Nem a kőkorszak vonz hanem a függetlenség, tehát nem jurta sátor lesz hanem stabil és gondozott épület.

Nem is egyszer,de inkább egyedül.

Heti egy estét net közelbe se megyek,akkor "me time" van és nem beszélek senkivel sem.

De ez csak kisebb dolog,az is tetszene,amit te leírsz,hogy el is utaznék.

Igen, a képmutatás az megy. A gerinctelenség, a kibújás a felelősségek alól, a másik ember hibáinak felnagyítása, a saját hibáik fel nem ismerése, ez megy sajnos. Igazság nincs.

Meg szabad kérdezni, hogy te konkrétan miért akadtál most ki, hogy feltetted ezt a kérdést?