Hogyan fogathatnám el a tényt, hogy el lett rontva a fiatalkorom?

Az életed csak most fog kezdődni. Továbbtanulsz vagy dolgozni fogsz, új környezetbe kerülsz.

AMúgy még min. 10 évig fiatal leszel.

De miért gondolod azt, hogy kész-passz, az életnek vége van 18 év után, ennyi? Ember! Most kezdődik... a középsulis évek a tinik 70%-ának nagy szívás valami, bármi miatt. És sokuk gondolja azt ennyi idősen, hogy el lett rontva a fiatalkora.

18 vagy, érettségizni fogsz, továbbtanulni vagy dolgozni, vagy nemtudom, most arra kéne koncentrálnod, hogy kibújj az elefántcsont-tornyodból, és kezdj el végre normális, emberi életet élni.

1: Ne becsüld le magad, ha nyomorék senkiként gondolsz magadra az a legnagyobb butaság amit tehetsz!

2: Nem csak 10-20 évet maradsz még fiatal, nem az évszámon múlik!

3: Ennyi idősen nem lehet érzékelni az élet milyen hamar elszáll! (...és persze azt sem lehet tudni megérjük -e az öregkort!) Általában az embert bedarálja az élet, aztán lesz vagy negyven mire rácsodálkozik, bárcsak az akkori 18 lenne...

4: Nem mindenkinek csodálatos a gyermek, a gimis vagy főiskolás éve! (Nekem pl. olyan volt, hogy még az ellenségeimnek sem kívánnám. Aztán az élet felgyorsul és még annyit élhetsz, láthatsz, tapasztalhatsz, hogy a fele is elég lenne...)

5: Ha a gép előtt ülsz, akkor belegondoltál valaha még mennyien ülnek éppen azokkal a gondolatokkal, kételyekkel mint Te? Talán írhatnál egy blogot vagy szerkeszthetnél egy lapot... később úgysem lesz rá időd, de jöhet az érem másik fele is.... hátha abból fogsz megélni. Sok sikert!

Szia! Én is hasonló gondokkal küszködtem régebben, bár én nem igazán azért, mert csak a gép előtt éltem az életem (oké, sokat gépeztem, az tény, de azért mellette próbáltam élni a való világban is :D), hanem mert a szüleim elég szigorúan fogtak és soha nem engedtek el bulizni, vagy csak szimplán csavarogni egyet a haverokkal, pedig mindig is megvolt rá az igényem. Tehát én igazából csak rákényszerültem arra, hogy a neten keresztül tartsam fent a "barátságaimat", habár így utólag nézve azok sem voltak valami erős kapcsolatok.

Azt hiszem az első komolyabb bulimba 16 évesen, szilveszterkor engedtek el.

Na mindegy, szóval a lényeg, hogy én is átestem ugyanezen a krízishelyzeten, amin most te és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ma már teljesen túltettem magam rajta. Mert nem így van, bevallom, hogy ma is nagyon sajnálom még, hogy kölyökkoromban nem lehetett carpe diem felfogású életem. Én is úgy érzem, hogy emiatt picit talán kevesebb vagyok másoknál.

DE!

Osztom azoknak a véleményét, akik azzal biztatnak, hogy a gimi után még jobb lehet minden. Tudod, én sohasem voltam túl közkedvelt, a baráti társaságom (mármint az IGAZIAK) mindig is korlátozott számú volt, mert én is leginkább úgy maradtam meg a "köztudatban", mint az a kis szemüveges nyomorék, akivel senki sem akar nagyon egy társaságban mutatkozni.

Aztán befejeztem a gimit és beiratkoztam egy OKJ képző szakiskolába, egy másik városba, ahol már egy teljesen új közösségbe léphettem és tiszta lappal indulhattam mindenkinél.

És tényleg jobb lett a sorsom! Rengeteg új, rendes embert megismertem és új barátságokat, új ismeretségeket kötöttem, akikkel már el-eltudok járogatni suli után, vagy a nagyobb iskolai szünetekben.

Jó, azt azért nem állítom, hogy már két kanállal habzsolom az életet, mert azért a suli is sokszor elég kemény, plusz pedig mivel már ugye felnőttek vagyunk, ezért mindenkinek megvan a maga kis magánélete, amit szintén alakítgatni kell. De még így is vitathatatlanul jobban érzem magam most, mint az általános iskola 4. osztálya óta bármikor. Tényleg úgy érzem, hogy ezek az új emberek, plusz az új tanárok is komolyan kedvelnek engem, plusz azt is tanulok amit szeretek és amivel később is szeretnék foglalkozni.

Nem tagadom, néhány dologban azért még ennél is lehetne jobb a helyzet, de igyekszem megbecsülni már ezt is, amim van.

Szóval neked csak azt tudom tanácsolni, amit megtett már az egyik válaszoló előttem: örülj, hogy még most döbbentél rá az egészre, mer még simán van esélyed menteni a menthetőt és pótolni, ami eddig elmaradt!

Sok sikert hozzá! ;)

21/F