Szerintetek miért írják ki a gyakori kérdésekre gyakran, hogy öngyilkosok akarnak lenni?

Még az ókorban egyszer eldöntöttem, hogy öngyilkos leszek.

Persze nem egy pillanatnyi elmezavar és szaladtam a GYK-hoz, hogy kiírjam, meg fűnek-fának mondtam, de közben gyakorlatban nem volt semmi; mindent beszereztem hozzá, de ahogy közeledett az idő, egyre idegesebb voltam. Végül, legjobb barátnőm észrevette az idegességem, kérdezgette mi van... végül kibukott előlem.

2 órán át beszélgettünk, teljesen lebeszélt. Megnyugtatott.

Majd pár óra múlva, amikor magamra maradtam egyszerre átvillant az agyamon, hogy nem maradhatok életben, volt oka, hogy öngyilkos akartam lenni. És szépen, csöndben megtettem.

Másnap felébredtem. Nagyon csalódott voltam, hogy nem jött össze. Plusz, rosszul is voltam egész nap fizikailag; ment a hasam, hányingerem volt, gyengének éreztem magam.

Végül elmúlt a rosszullét először fizikailag, aztán lelkileg; már nem érzem magamban azokat, amikért egykor el akartam dobni az életem és boldog vagyok, hogy nem jött össze. Rengeteg mindenről lemaradtam volna és semmilyen probléma nem vezetheti rá az embert erre.

Azóta durvább dolgokat is megéltem, mindegyikért idegeskedtem vagy mélyen magam alatt voltam és nagyon szomorú... de egyszer nem jutott volna eszembe öngyilkosnak lenni.

Ennek már több éve.