Nektek volt ilyen élményetek?
Volt már ilyen kellemetlen élményetek amikor valaki kényszerrel akar a szemetekbe nézni?
Nekem volt március fele,azóta se tudtam elfelejteni,szóval elég szomorú voltam aznap,és észleltem hogy valaki néz,én elfordultam,mert nem akartam hogy a bánatomat lássa a szememben,de ő elém állt kicsit azért távolabb,és úgy próbált teljesen belenézni a szemembe úgy hogy én nem akartam,olyan volt mintha megerőszakolt volna.
És persze sikerült neki mert visszaláttam az arcán amit a szememben látott:(
Ennyire durván azért ezt nem kell felfogni!Nyugodj meg,semmi baj,senki nem erőszakolt meg!Van valami gond?
Mi a baj?
Néha szeretek a szomorú emberek arcába nézni, mert olyan érzelmet mutatnak, ami nem megszokott, a mosoly üres porcelán a nyomott hangulat, fáradtság, elhagyatottság arcaihoz képest. Felszólít a cselekvésre, hogy jobbá tegyem valaki napját, de vagyok olyan nyárspolgár és semmirekellő, hogy polgári távolságtartásból ne segítsek, vagy ne avatkozzak be mások magánügyébe.
Hogy az én arcomat nézte volna valaki keményen még nem volt.
Ezt egy hasonló pillanatról írtam télen, hátha megtetszik :) :
- Senkik közé senkit -
Együtt érzőn ráz a busz.
Szememből serkenő tus.
Az embertömeg darabokra foszlik.
Megnézem, talán az egyik kacsint,
áldozatul ejt, mint egy túszt.
Nem is kacsint?
Hangtalan lélegzik,
talán keres valakit?
Belém néz, megemészt.
Bennem nincs senki...
eltaszít, ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!