Szeretnék pörgős, társasági életet élni, a szívem legnagyobb vágya, de én nem ilyennek születtem. Hogy fogadjam el?

Én is szeretnék hétvégente bulizni járni, nyáron fesztiválokra járni mint a többi fiatal, bulizni, szórakozni jókat, elmenni a haverjaimmal nyaralni nyáron, meg ilyenek, amit a legtöbb fiatal csinál. Még akár egy híresebb zenész vagy énekes is szívesen lennék valami jó rockbandában, mert szeretem nagyon a rockot, csak ez az élet is nagyon távol áll tőlem.

Annyi mindenre vágyok, de én csak egy unalmas ember vagyok, akit mindenki egy félős, visszahúzódó senkinek tart. Örülök ha egy-két barátot sikerül szereznem az életem során, meg ha talán valamikor lesz egy barátnőm, feleségem.

Hogyan tudnám elfogadni, hogy nekem sose lesz olyan életem, amire vágyok? Egyszer élek csak, és nem olyan életet amilyent szeretnék, és ez nekem nagyon rossz érzés. Én arra az életre vágyok amit írtam.

18/F