Más is fél, hogy nem lesz már szerelmes és nem talál már párt magának? 26F

Igen, vannak ilyen félelmeim. Úgy tizenöt éve hallgatom a családomtól, hogy majd jön az igazi. Én meg mindig arra gondolok, hogy és ha nem?

Még bőven van esélyed de lehet hogy neked is változni kell ha menekülnek tőled a csajok.

Nekem sok olyan tulajdonságom van, ami miatt alkalmatlam vagyok kapcsolatra és most már terveim is vannak, amiknek a része az, hogy szabad legyek. De azért egy kis keserűséget hagy bennem, hogy minden intimitással kapcsolatos dolog a múlté. El akarom ezt felejteni és a céljaimmal foglalkozni, de még nem értem meg rá.

Az első válaszolóval értek egyet. Eddig amikor szerelmes voltam és rosszul végződött, akkor mindig hosszú hónapokig roncs voltam és ez rányomta a bélyegét az egészségemre és a munkahelyen a teljesítményemre is. Abból a szempontból ez pozitív, hogy "megedződtem" és már sokkal hamarabb kilábalok ebből. Nem hiányzik egyáltalán a 20-as éveim eleje/közepe, amikor a létezésem a nők és a szerelem körül forgott, életem legszarabb időszaka volt... persze még mindig jó lenne egy társ magam mellé, de ebből a "mindörökké, feltétel nélküli, szenvedélyes" szerelemből már kinőttem, mivel tudom, hogy kamu az egész. És tulajdonképpen senki mást nem hibáztathatok emiatt, csakis magamat, amiért bedőltem a sok agymosó hazugságnak. Már sokkal jobban vágyom egy olyan nőre, aki mellett nem kell tökéletesnek látszanom, nem kell stresszelnem és nem kell 24/7-ben bizonyítanom semmit és rejtegetnem a hibáimat.

A szépség elmúlhat a belső rossz tulajdonságok viszont megmaradnak.

Ugyanez itt is 34F

Én már belenyugodtam hogy nem lesz, de számodra még előtted az élet. 43F

Szerintem, ha nagyon erőlteted a dolgot, abból úgyse lesz semmi pozitív kimenetel, mert érződik, hogy rástresszelted magad, ráfüggtél az egész témára. Ezzel pedig elijeszted a lányokat. És ezt úgy mondom, hogy nekem is volt egy időszakom, amikor kifejezetten féltem attól, hogy sosem találok magamnak párt. Ez el is múlt, a prioritások is változtak, bár párkapcsolat még mindig nincs, már nem kesergek miatta. Majd úgyis lesz, ha itt az ideje. Meg inkább maradok egyedülálló, minthogy bekerüljek egy olyan kapcsolatba, amiben nem érzem teljesen jól magam, vagy valami más nem klappol, csak azért, hogy elmondhassam, hogy már nekem is van valakim. Az utóbbi időben elég sok kapcsolat ment szét ismerősök, közelebbi emberek körében, és töredéke történt békésen - ilyenhez sem lenne kedvem, energiám mostanság.