Miért érzem magam mindig ilyennek?

Szerintem ez áldozat komplexus.

Én ebből egy idő után kinőttem és rájöttem ha ezeket elakarom kerülni egyes dolgokat el kell engednem a fülem mellett. Túlságosan adsz mások véleményére, nincs tartásod, rettegsz más emberek véleményétől és bele vagy betegedve. Akin látszik, hogy lehet bántani annál meg is teszik. Keress magad mellé olyan embereket akik tudnak tégedet fejleszteni és tanulhatsz tőlük, amitől előre megy az életed! Fejezd be a siránkozást, állj ki magadért és legyen tököd mert így egy életet leélni később nem lehet és ez a felnőtt párkeresési életedre is rányomja majd a bélyeget!

A sport jelentősen csökkentő hatással van a stresszre feszültségre, mindt például a box edzés, vagy konditerem, sőt még a kocogás is. Úgyhogy ajánlom hogy kezdj bele.

Ha ilyen barátaid vannak, akkor sajnálom, az ilyen embereket nem nagyon lehet megváltoztatni, (és nem is kell), inkább hanyagolni kell őket, és új barátokat keresni

Kisszívem, ezek nem barátok, hanem gyökerek. Nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek kell társasági pillangónak lennie. Suli sok vagytok, de ettől független első körben szólj kérlek valamelyik tanárnak, akiben megbízol és a szüleidnek, vagy olyan felnőttnek, akiről tudod, hogy meg fog hallgatni. Ha megnyugtat, a suli barátok többsége amúgy se marad meg ballagás után. Amíg tini voltam én is gyakran úgy éreztem senki se akar elfogadni, mindig kilógok a sorból. Aztán úgy döntöttem én leszek az a bizonyos fekete bárány, ha már úgysem tudok beolvadni a környezetbe, ha már senki nem tud úgy elfogadni ahogy vagyok és amúgy is én vagyok csesztetve mindenért :)

Felemeltem a fejem és visszavágtam, nem hunyászkodhatsz meg életed végéig :)

Amúgy meg… minél nagyobb valaki, annál nagyobbat esik :)

A lényeg, hogy kérj segítséget a felnőttektől :)