Kinek mondjam el, hogy gondjaim vannak, ha mindenki lepattint? Miért nem hallgatnak meg?
Az egyik azt mondja, hogy fáradt, kb sosem ér rám.
A másik mindig siet, már számolnom kell azzal, hogy max 5 percre kapom el, aztán rohan tovább, akár 2 szó közt is.
A harmadik azt mondja, hogy mondjam ugyan, de utána elfelejti, mert nem fogja magát terhelni vele.
Apám idős már, és nem is ért meg, félig-meddig odafigyel, de aztán ő is elmegy a dolgára.
Anyukám nem él már, ő mindig meghallgatott, csak rá számíthattam mindig.
Testvérem sincs.
Úgy érzem, összeroppanok, pedig meg kellene, hogy hallgassanak.
Nem tinihiszti, nagyon messze állok már a tinikortól.
Helyes dolog az, hogyha gond van, ha meg kéne hallgatni, mindenki elkülönül tőlem?
Én mondjuk nem tartok fenn látszatkapcsolatokat, sem olyat, ahol a másik csak lehúz a folytonos nyafogásával.
Empátia? Menjél el orvoshoz, hogyha problémád van, de ne a barátokat terheld vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!