Kinek mondjam el, hogy gondjaim vannak, ha mindenki lepattint? Miért nem hallgatnak meg?
Az egyik azt mondja, hogy fáradt, kb sosem ér rám.
A másik mindig siet, már számolnom kell azzal, hogy max 5 percre kapom el, aztán rohan tovább, akár 2 szó közt is.
A harmadik azt mondja, hogy mondjam ugyan, de utána elfelejti, mert nem fogja magát terhelni vele.
Apám idős már, és nem is ért meg, félig-meddig odafigyel, de aztán ő is elmegy a dolgára.
Anyukám nem él már, ő mindig meghallgatott, csak rá számíthattam mindig.
Testvérem sincs.
Úgy érzem, összeroppanok, pedig meg kellene, hogy hallgassanak.
Nem tinihiszti, nagyon messze állok már a tinikortól.
Helyes dolog az, hogyha gond van, ha meg kéne hallgatni, mindenki elkülönül tőlem?
Nyilván senkinek nem üdítő élmény az ha más sirámait kell hallgatni, érthető ha senki nem lelkesedik azért hogy más lehúzza a hangulatát az ő problémáival.
Ezt nem rosszból írom, csak próbálom a másik fél helyzetét is felvázolni.
Hívjál fel egy telefonos segélyszolgálatot.
Nem lehet, hogy folyton csak panaszkodsz és ráuntak?
Egy ismerősöm csak azért jár pszichológushoz, hogy elmondja a gondjait neki úgy mint egy barátnak. (megkérte, hogy úgy viselkedjen) Persze ilyet keresni kell.
Ezt a módszert például ajánlom neked is.
Eddig jutottunk társadalmi szinten is?
Valamikor nem ez volt a természetes.
Igen, én mindenkit meghallgatok, és ha tudok, próbálok segíteni is.
Nade nem panaszkodsz túl sokat?
Ne a társadalomra mutogass, ez nem társadalmi szint. A te eseted nem mindenkié.
Az a társadalmi szint, hogy az emberi minimumért fizetni kell. Ti is ezt írjátok.
Nem, ez nem normális!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!