Milyen életed végéig egyedül lenni?

Miért ne lehetne párod?

Egyébként is, szükség van egy közösségre. Legyen az hívő, kézműves, túra, sport stb. Ott lehet barátokat szerezni.

Hat éve vagyok egyedül és kezdem élvezni a dolgot.

Jött ez a vármegye bérlet és oda megyek Veszprém megyében ahová akarok.

Néha egyedül is.

Mozdulj ki!

Én is igy vagyok, csak már 29 évesen :((

Nagyon elszomorodtam, belegondoltam, hogy mondjuk ilyen 70 évesen mi lesz velem, ha már beteges leszek. Nem lesz férj, gyerek, aki segitsen. Nem lesz unoka, aki felderitené napjaimat.

Mondjuk nem is szeretnék addig élni. De mindig mosolygok, amikor látok idősebb nénit meg bácsit, kézenfogva sétálni.

Hát lesz egy kisebb kutyám majd. Aztán ő majd rávesz minden nap a mozgásra.

Meg szeretnék egy kis házikót kis kerttel..

Na kicsit hosszú lett, bocsi 😃

Már középkorú vagyok,de tapasztalatok,sajnos keserű tapasztalatok alapján azt mondom nektek, a barátság,a párkapcsolat nem adatik meg mindenkinek.

Olyan,mint a lottó főnyeremény,azt sem kapja meg mindenki.Sokszor érdemtelenekhez jut,ahogy a barátság,vagy a társ is.

Nem létfunkció egy emberi kapcsolat,de ha nincs, erőltetni nem érdemes.

Több párkapcsolat,illetve eltűnt barátok után elmondhatom,senkim nincs,de már abszolút nem is érdekel.

Tudomásul vettem.

54F

Kedves kérdező és kedves utolsó!

Ezt feladni nem érdemes. A kérdező szerintem depressziós, hiszen ha 25 évesen ilyenek forognak az ember fejében, az arra utaló jel, hogy érdemes lenne pszichológushoz menni.

Előző hozzászóló, nem értek egyet, az emberi kapcsolatok létfontosságúak. Nélkülük magány következik be, ami melegágya a testi-lelki betegségeknek. Kutatások szerint jobban megrövidíti az életet, mint az erős dohányzás.

A barátságok és a párkapcsolatok töredéke csupán az, ami életre szóló. Ha az ember szeretne egy utóbbit, azért tennie kell. Ismerkedni, barátkozni, nem rettegni a csalódástól. Garancia nincs a sikerre, de siker nincs kockáztatás nélkül. Engem is ért sok csalódás, mostanában eléggé magányos vagyok, még van pár barátom, de nem hagyom, hogy az embergyűlölet legyőzzön és tönkretegyen (mai magyar valóságunkban könnyű embergyűlölővé válni amúgy). Én negyvenes vagyok, ha szerencsém van, még csak az utam felén tartok, de szeretném jól eltölteni az életem hátralévő részét. Szerintem nincs élet a halál után, nem vagyok vallásos, ezért is fontos, hogy próbáljunk meg a lehető legboldogabban élni (ha sikerül, mert ez nem kívánságműsor).

Szerencsések azok, akiknek életük első szerelme az utolsó is.

Sajnos nálam is a barátnők eltüntek, 2-3 van, de már ők is mások lettek, bepasiztak, vagy "majd találkozunk ekkor akkor és huu de jó lesz", aztán eltünik.

Jártam én is konditerembe 3 hónapig. Mondjuk nem pasizni, meg nem is jönnek be az izompacsirták. De soha nem tünt fel, hogy nézett volna valaki.

Bulizni ha elmennénk végre barátnőkkel, szerintem ott sem lehet már. Leszólítani nem emgem fognak, ha mégis, akkor a 99,99%-uk a pasiknak nem ott keres komoly kapcsolatot.

Akkor hol lehet ismerkedni a mai világban?

Társkereső? Egyszer nézegettem. A negyede kb kamuprofil, a fele már az elején intim dolgokat kérdez..