Van itt olyan aki már fiatalon tudja hogy teljesen egyedül kell leélnie az életét? Hogy nyugodtatok bele, tudtok tanácsot adni?
Az öngyilkosság nyilván a megoldás, csak meg mindig képtelen vagyok megtenni.
18 éves korom óta vagyok pánikbeteg, most is rámjött, ez az elterelés.
A legelb@szottabb családba születtem, csak pár rokonom van, mind beteg, volt öngyilkosság is a családban.
Apám minden nap elmondta hogy ne is szamitsak normális életre, mert 2 szerencsétlen elátkozott ember kapcsolatából születtem és erre vagyok én is ítélve.
Az sem segít hogy egész nap a sikeres emberek életet nézem, a sok lányt akiket a párja tart el, viszi őket mindenhova…
Kapcsolatom nem lehet mert undorodom a férfiaktól és a szextől.(ezt a témát nem akarom érinteni, ez nem fog változni)
Barátaim sosem voltak, már iskolában sem.
Szó szerint annyi vár rám hogy muszáj lesz találnom valamilyen robot munkát és kivenni egy szobát majd ezt csinálni évtizedeken keresztül.
Aki hasonló helyzetben van még, mi tartja bennetek a lelket, amitől nem örültök meg?
Talán egy macska tényleg segíthetne? Hogy őt életben tartsam majd?
Egyszer már voltam pszichiátrián, de előbb eljöttem mert többet ártott mint használt.
Én vagyok már a 4. nő a családban aki vénlány maradt, szóval ez átok.
Nagymamám testvére 50 évig a nyakukra járt mert ő sem volt soha férfivel és nem mert férfjhez, nem volt senkije csak a nagymamám.
Azóta is átkozzák pedig mart meghalt.
A beteg apám nővére is ki be járkál a pszichiátriára, minden nap bőg és már a 4. kutyát fogadja be, pedig alig tudja eltartani őket…. Neki sem volt soha kapcsolta, 51 évesen is még szűz. Jelenleg a nagymamám nyugdíjából él mert nemrég kirúgták őt is.
Én próbáltam küzdeni egy jobb munkáért de hamar kihullottam, most keresek egy gyárit vagy takarítóit…
Tudom hogy sok ember hasonlóan él, de én kiskorom óta panikolok ettől és 18 éves korom óta meg akarok halni.egyszer már volt kísérletem.
Tudom lehetett már itt sok ilyen nyavalygás, én most először bátorkodtam kiírni.
Már azon is gondolkodtam hogy külföldre megyek eutanáziáért.
Mit lehet erre mondani? Milyen tanácsot?
Pedig mégiscsak zavar, hogy nincs párod, a leírásod alapján. Különben nem lennél ennyire pesszimista. Attól, hogy elbaxott női rokonaid vannak a családodban, nem szükséges követned a példájukat. Az én apám és nagybátyáim alkoholisták voltak, én mégse iszom soha alkoholt.
Ha neked így rossz minden ahogy van, akkor tessék összekapni magad. Nem könnyű, az biztos.
De gondolom te is az egyik siránkozó vagy a sok közül, aki semmilyen tanácsot nem fog elfogadni és belemerül az önsajnálatba.
1. Akár tetszik, akár nem, egy pszichológus, vagy esetedben már inkább pszichiáter tud ténylegesen csak sgíten irajtad. Igen, a terápiának vannak jobb és keményebb szakaszai, márpedig az, amikor hozzányúlnka az érzelmeidhez és felzavarják az ügyesen elfedett állóvizet, az bizony kemény, az ember úg yérzi kihúzzák alóla talajt. De ez kell ahhoz, hogy utána rendbe lehessen rakni a dolgokat.
2. Mi a hobbid? Mivel töltöd a szabadidőet? Csak mert az élet bőőőőven nem csak párról szól. A barátok hiánya komoly dolog, sokkal komolyabb, mint a párkapcsolat hiánya. De ilyen állapotban persze valószínűtlen, hogy bárki képes lenne huzamosabb ideig együtt maradni veled, szóval először magadat kell rendezned.
Nekem van a családomban 50+os nő, aki egyedül maradt. Őt nem zavarta, téged miért?
Egyébként nő vagy, Tinderen találnál párt. Én férfiként rosszabb helyzetben vagyok, mert engem nem fognak eltartani, meg a nőknek "joguk van" válogatni, undorító társadalmi elvek. De hiába magyarázok, hogy mi miért, mert úgy se lennél képes megérteni. Hisz bebeszélsz magadnak mindent.
És persze, régóta tudom, hogy nem lesz párom sosem. Nem vagyok jóképű, sem gazdag, se semmi, és pont nem érdekel. De én már belenyugodtam és tényleg nem érdekel. Találj hobbit, és pont sz.rd le magasról, sehol nincs kőbe vésve, hogy szaporodni kell. De ha te akarsz, ott a Tinder vagy a Badoo.
Nekem a háziállataim és legfőképpen az írás/olvasás ami segít és kikapcsol. Néha túrázok, és kb ennyi. Mivel egyedül élek, így sok teendőm van egyébként is itthon, soha nem unatkozok.
A stressz faktorokat szüntesd meg, vagy csökkentsd minimálisra!
Van olyan nyugtató zene vagy bármi ami teljesen ellazítja az idegegeidet?
Esetleg szoktál lazításképpen kádban relaxálni lazítani?
Ha nagyon muszáj én kifejezetten úgy fekszek le hogy az alvással nyugalmi állapotba kerülök a puha ágyamban!
Enyhe nyugtató vagy barátokkal kikapcsolódás!(1 barát is elég!)
6.vagyok
Valamiből kialakult a pánikbetegség!
Nyilván nem jó ötlet az idegeit aktívan ingerelnie!
Mikor voltál az életben a leginkább kiegyensúlyozott?
Valahogyan vissza kell szerezned azt az állapotot!
Az a baj, hogy igazából azt a témát nem akarod érinteni ami az egész kulcsa.
Mert az biztos, hogy vágysz rá, hogy legyen valakid, nem szívesen vagy ebben a helyzetben, viszont pont emiatt lenne érdemes feltenni a kérdést, hogy mire is volna jobb megoldást találni?
Tényleg egész életedben egy kényszerhelyzetben akarsz élni, és erre próbáljunk tanácsokat adni vagy esetleg a valódi gondot előásni és arra próbálni megoldást keresni, aztán akár egy boldog kapcsolatban is élhetnél.
Szerintem ezen gondolkozz el, az első lépés a legnehezebb, de mindkét út járható, csak ezt kell komolyan meggondolnod, hogy merre szeretnél menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!