Hogy a frászba kezdeményezzek beszélgetést egy másik csendes emberrel?
Van az egyik órán egy csoporttársam, aki mindig egyedül ül, kb soha nem szólal meg a névsorolvasást leszámítva. Viszont szimpinek tűnik.
És az a nagy büdös probléma, hogy nem vagyok én sem egy hű de bőbeszédű ember, a kezdeményezés meg soha nem volt az én asztalom, inkább mindig megvártam, hogy a másik lépjen. Viszont ez most kb esélytelennek tűnik, hogy megtörténjen.
Az jó tényleg, hogy megkérdezed mellé ülhetsz-e. Aztán bemutatkozol, megkérdezed a keresztnevét. 1-2 alap témát esetleg felhozol, meglátod hogyan reagál, mennyire van megszeppenve. Ha eléggé, akkor ne erőltesd, legyél türelmes.
Ha megengedi hogy mellé ülj, akkor csak nem lehetsz irritáló neki.
Ha már ülsz, foglalsz a közeledben egy helyet a számára, és ha megérkezik, odainvitálod. Ha egyesével vannak a padok, akkor is vannak padok egymáshoz közel.
De amúgy random is nyugodtan odamehetsz. Pl. megkérdezed, meg tudta-e csinálni a házit.
Jó, most az jön, hogy nincs házi. Akkor könnyen megtanulta-e az elmúlt órai anyagot - vagy épp kérdezhetsz valamit tőle azzal kapcsolatban.
De ezer téma lehet, amiről lehetne beszélni vele.
Én se voltam beszédes gyerek, de megtanultam megszólítani a másikat. Bárcsak én is találtam volna egy csendes társat.
Úgyhogy becsüld meg, hogy neked adott ilyet a sors. Ragadd meg az alkalmat!
Nekem sose volt ilyen lehetőségem.
Hát, megpróbáltam magam mellé invitálni, de ignorált. :D Vagyis fülesen zenét hallgatott, és gondolom nem vett észre. Konkrétan szeptember óta ma láttam először, hogy bárkivel is beszélt volna és az is másfél perc volt az anyaggal kapcsolatban. Tulajdonképpen névsor olvasáson kívül sosem hallottam megszólalni a srácot...
Egyéb tippek?
Ignorált. Persze. Mi az, hogy nem vett észre. Láthatatlanná tevő kabátban voltál? Nyilván a szeme is be volt csukva. Nagyon vicces gyerek vagy, de minden esetre vannak tippjeim.
Ha épp süket és alszik, akkor meg kell érinteni a vállát, és felébreszteni.
Ha erre azt írod, meghalt, és nem tudtad felébreszteni, akkor sajnálom, többé nem lehet vele barátkozni.
Azt ugye vágod, hogy magadat hátráltatod sok túlgondolással. (?)
Kicsit tojd le. Csak tedd meg a lépést felé és kezeld emberként.
Engem a mosolyom mellett is megközelíthetetlennek tartanak sokan.
Akik pedig többet akarnak szimpla ismerkedésnél, megköszönöm és offolom finoman.
Aki barátkozni, ismerkedni akar van lehetőség, ám ha nem érzem, látom a közös pontokat, szintén kilépek engedelmével.
Ismerem magam s az emberek elemzése is jól megy, egyre rövidebb idő alatt meg tudom korrekten mondani miért barátkozom az illetőkkel vagy sem.
Ezt a "képességemet" használom interjúztatáskor is, ha embert keresek magamnak vagy valamelyik felkérőnek.
Ha nem akar beszélni, nem vesz észre, tegyél róla. Pl levelezés formájában füzetbe vagy valami.
Legyél kreatívabb s kedves.
Eszembe jutott a suli és megközelíthetetlen kívülállóról ez egyik nő sztorija youtube-ról.
A magának való, önfejű "bunkó" srác lett a csaj élete szerelme egy érdekes és vicces történet.
A csajszi magyar, kínában tanult, ahol megismerte a korei srácot.
Apropó, miért akarod ennyire megközelíteni az illetőt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!