Szakítás után kinek hogy sikerült elfogadni azt a tényt, hogy a másik már nem szeret, mást keres? Van valami, ami segít ennek az elfogadàsásban vagy könnyebbé teszi az egészet?

1-2-es vagyok, nálam úgy volt hogy amiota szakitottunk kb 10 éve, azóta nem ismerkedek mással, mert semmi értelmét nem látom, mindig az van bennem, hogy egyszer csak úgy állit be, hogy megismert valakit és szakitani akar, azt meg mégegyszer nem birnám elviselni

Azota nem is beszéltünk meg is akarok beszélni vele, mert felesleges

Ha más kell neki, akkor legyen mással

Nehéz volt elfogadni, bár hála égnek nem évek teltek bele, kb 5 hónap volt mire ezt a tényt el tudtam fogadni hogy mást szeret már - aki miatt szakított velem többek között. 5 évig voltunk együtt.

Ismerkedni kifejezetten nem ismerkedek, de nyitott szemmel járok. Már tudnék mást szeretni, attól pedig nem akarok rettegni folyamatosan, hogy jaj mi lesz, ha a következő párom is megcsal, beleszeret másba idő közben stb. Nem tudni, mit hoz a jövő, és pont ezért is nem szabad szerintem félni előre feleslegesen az ilyesmitől.

Jelenleg magammal foglalkozok, kívül-belül van még hova fejlődni, ha mondhatom így. Tervezem az életem, tanulok, dolgozom, jól érzem magam. Illetve a bőrápolásra kaptam most rá, meg ha több időm lesz vizsgák után, akkor tervezek visszatérni a futáshoz és más hobbikhoz is. :) Ha majd pedig jönnie kell a szerelemnek, jönni fog.