Miért nem érdeklek senkit viszont és érzem úgy hogy tartózkodnak tőlem? Egyáltalán miért nem hajlandóak szóba állni velem?

Annyira nagyon el vagyok keseredve és úgy érzem, hogy egyre jobban csak zárkózok így befelé. Itt vagyok 24 éves srácként és nagyon rég óta nem szól másról az életem, mint a munka, meg hogy haza érve az otthoni teendők után ücsörgök egy magamban. Az ismerkedés rengeteg formáját próbáltam már és egyszerűen sose kapom vissza a viszont érdeklődést. És nem tudom ennyire vissza taszító lennék küllemre, vagy pedig a személyiségemmel lenne ennyire súlyos probléma. Pedig úgy gondolom, hogy tudok poénkodni, és úgy gondolom, hogy beszélni is lehet velem, és nem bombázók senkit a nyűgömmel pedig egy nagyon nehéz időszakon megyek keresztül. És már tényleg utolsó elkeseredésemben írok már ide, hát ha neked lehet valami segítőkész és hasznos tanácsod!