Mindenféle szerelmi tanács?

Azért írom ide le, hátha van sorstárs, valamint ez segít enyhíteni a fájdalmat. :( Az egész úgy kezdődött, hogy 2 éve megismertem egy csodálatos fiút. Rendes, aranyos, sokat keresett, segített mindenben, random megérintett, ha találkoztunk az iskolában. Még ezek előtt ment tönkre a kapcsolatom, kicsit hosszabban tartott a vége, meg is viselt lelkileg. Pont emiatt barátként tekintettem a fiúra (ő ekkor többet akart) ,nem akartam kavarni össze vissza. Aztán telt-múlt az idő, beleszerettem, de mintha más lett volna. Folyton keresett, elhitette, hogy fontos vagyok, hogy találkozzunk, amiből aztán nem lett semmi. Azt hittem szeret, de amikor én is elkezdtem közeledni, mindig eltűnt. Úgy éreztem magam, mint egy báb. Ha barátként viselkedek elégítsem ki a szociális vágyait, de ha már máshogy írtam, eltűnt.. Mintha csak pótlék lettem volna. Szörnyen fájt. Most ősszel már több mint 1 éve nem láttam a covid és egyéb okok miatt (nem kell semmi rosszra gondolni), így nagyon nagyon hiányzott, már szinte fájt a mellkasom hónapok óta a hiányától. Soha nem voltam hisztis, de akkora űr volt bennem, hogy "hisztiztem" neki, hogy találkozzunk. Na ez nem ilyen gyerek hiszti volt, csak erősebben felhoztam, de mivel nem jött el, leirtam mit érzek. Mondanom sem kell, nem viszonozta, sőt, azóta már lett barátnője. Nem ez a baj, hanem azt nem értem, hogy miért kellett évekig húzni az agyam, írogatni édes dolgokat, elhitetni, hogy bármikor itt lesz, majd eldob, mint egy rongyot, mert anno nem akartam nála aludni, nem akartam a barátnője lenni,mert nem voltam épp jó lelki állapotban. Röviden ez a sztori, érdekelne, hogy mit lehet tenni, hogy elfelejtsem őt :( minden reggel, délbe, este rá gondolok már 1,5 éve. Az a legrosszabb, hogy anno több is lehetett volna, amiért folyamatosan magamat okolom, dehát hogy tudtam volna mindent elfelejteni 1 perc alatt, hogy más mellett megjátszam, hogy boldog vagyok? Vagy csak én vagyok ennyire érzékeny, hogy a kapcsolatok után kell egy kis idő? Lehet össze vissza írok, ne haragudjatok, de kezdek rendesen megőrülni. Sok volt ez a másfél év, ráadásul sosem fájt még ennyire más, mint ez. 23/L