Éreztétek magatokon, hogy a többséghez képest különcök vagytok?

Pont olyan vagy mint én kérdező. Mellette én az emberek zömét nem bírom elviselni. Kevés emberrel vagyok hajlandó barátkozni, leginkább azokkal akik valamivel kitűnnek az átlagból. Intelligencia, egy különös kisugárzás vagy bármi olyan ami miatt felfigyelek valakire

MBTI szemelyisegteszt. Nekem megmagyarazta az egesz eletemet. Mar konnyebben veszem a kuloncsegemet, de en is olykor maganyos vagyok, es foleg nem talalom a helyem a vilagban az emberek kozott.

INFP-t vagyok, átérzem. Az INFP önmagában egy kedves, kreatív személy lehetne, de én turbulens típus vagyok ami az asszertívnál nehezebb eset. Sokat rágódom a múlton, negatív gondolataim vannak, vagy túl komolyak, nehezen engedem el magam, szorongok, stb. Emellett nem vagyok biztonságos kötődő, inkább elárasztó. Az a típus aki egyszerre enged el valakit, és egyszerre löki el, mert nem igazán látom be, hol vannak a határok egyes emberi kapcsolatokban, vagy hogy bizonyos kontextusban bizonyos infokat nem érdemes megosztani másokkal. Úgyhogy sosem voltam az emberek szíve csücske, nem is leszek. Önbizalmam sincs már emiatt. Nem tudom mit tehetnék, hogy jobb legyek. Talán csak el kéne fogadnom, hogy ezt dobta a gép, és csak azokkal az emberekkel törődni, akik kedvelnek.

Enged közel* nem tudom, hogy törlődőtt ki