Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Más is érzi úgy hogy nem úgy...

Más is érzi úgy hogy nem úgy alakult az élete ahogyan azt anno x évesen szerette volna, álmodozott róla ?

Figyelt kérdés

Én 30 évesen kb sehol se tartok.

Pozitívum: van egy jó fej ferjem, akit nagyon szeretek, van mit ennem, hol laknom, átlagos keresetem van.

Negativum:Nem azt dolgozom amit szerettem volna, nem lehet gyerekem soha, ferjem befasult a mindennapokba, egy kis faluban élek ahol semmi lehetőség semmire, a családom kezd szethullni,egyre több konfliktusok alakulnak ki, kevés igaz barátom van.


Álmaim anno: nagy család, néhány igaz barát,gyerekek, olyan munka amit imadok csinálni, sikerelmenyek, kis nyuzsis varosban elni, bejárni a világot, meghitt családi légkör


2020. dec. 2. 09:32
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:
Mindegy, hogy álmodoztam-e róla, vagy sem, ugyanúgy alakult, mint eddig gondoltam. A 0-nál több, de egy 10 pontos élettől nagyon messzi van, talán a 2-3-nál stagnál évek óta.
2020. dec. 2. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:

Az álmodozás az azért álmodozás, mert cselekvés nem társul hozzá. Álmodozni nem szoktam, tervezni igen.

Viszont, tudomásul kell venni azt véleményem szerint, hogy rengeteg mindennek a szerencséhez van köze, például jókor lenni jó helyen, mert képességbeli különbség, ha nincs is köztem és egy másik ember között, de Ő közvetlenebb vagy én nekem van olyan tulajdonságom, ami éppen az adott pillanatban jól jöhet, már akkor billenhet úgy a mérleg, hogy számomra kedvezően vagy számára kedvezőtlenül, dehát, ha tegyük fel, kettőnk közül Őt veszik fel valamilyen munkára és nem engem, lehet, hogy jóval jobban járok, mert jobb állást kapok, pedig úgy hittem, hogy milyen rossz nekem.. Szóval, szerencse kell az élethez és az is, hogy ezzel tudjak/tudjon élni más is az adott pillanatban, hogy felismerje azt, hogy magabiztos legyen akkor, amikor lehetősége van.

Lehetőség pedig úgy jön, ha ismerkedek a környezetemmel, ez múlik rajtam.


Tehát, összességében túlságosan tervezgetni sok értelme nincs, mármint, abban az esetben, ha ezekhez az életed árán is ragaszkodsz és nem tudsz rugalmas lenni. Egy terv abból a szempontból jó, hogy motivál van értelme miért küzdeni, tegyük fel, hogy ez egy lakás, de ha jön egy olyan lehetőség, hogy ennek a lakásnak az árából egy jóval kedvezőbb és jobb házat tudsz vásárolni... nem folytatom, szóval rugalmasnak érdemes lenni, ha szükséges akkor változtatni és más terveket kitalálni és tenni is értük, hogy ne legyen álmodozás.


Fontosnak tartom megjegyezni, hogy sok ember széttörik, amikor szembesül azzal, hogy a rendszer álomvilágban ringatja az egot, az egyént, hogy Ő a legerősebb, legjobb, legszebb, legügyesebb stbstb, aztán pedig kutyorog a fizetéséből és sok szempontból kilátástalan is lehet a jövője. Elsősorban nem materiális dolgokban keresendő az "álom", inkább önmagadban. Sokkal fontosabb az, hogy az adott pillanatban jól érezzem magam, hogy az önbecsülésem rendben legyen, hogy magabiztos legyek, ha ez megvan akkor amit tudok, azt megteszem magamért, de ezt is én alakítom ki önmagamban, tehát már ezért is én dolgoztam meg.

Ha olyan vágyakat hajtasz, amiket a környezeted sugall, pénz, autók stb abban az esetben olyanokról maradsz le, amik valóban számodra volnának fontosak, de ezeket még ki sem derítetted. (nem feltétlenül ezek, amiket leírtam, lehet tökre más is)

2020. dec. 2. 19:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:
Én 10 évesen úgy gondoltam, hogy 20 éves koromra (mostanra), folyamatosan túlórázni fogok egy normál fizetés mellett, hogy 22 éves koromra saját lakásom legyen, egy barátnővel, és megszabaduljak a szüleimtől. De elszúrtam a közben a középiskolai éveim füvezéssel és alkoholizmussal meg nulla kötelesség/felelősségtudattal. Így most 20 évesen még mindig nincs érettségim, 11. osztályos vagyok levelező tagozaton, +dolgozok hogy tudjak 80 ezret letenni anyáméknak az asztalra, mert még mindig eltartanak, és van 700000ft megtakarításom ami semmire sem elég. Egész tinédzser koromban szenvedtem a homoszexualitásom miatt, undorodtam magamtól, már kezdem elfogadni magam de még mindig iszonyat nehéz a tudat hogy 80% az esélye hogy egyedül maradok egész életemben és gyerekem sem lehet, már örökbe fogadással sem, hála az új törvénynek. Szóval itt tartok, hogy a teljesítményem alapján 4 évvel fiatalabbnak kéne lennem, enyhe szociális fóbiám van, és depressziós is vagyok, mert semmi értelmét nem látom az életnek, egyszerűen csak szenvedés a halálig, aztán ki tudja mi lesz utána. Ha a poklot képzelem el, akkor abban újra és újra élem ugyanezt az életet.
2020. dec. 3. 08:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!