Miért nem tudok kilépni ebből?

Kicsit negatívan kezdek el neked írni de ezzel valahogy én is így vagyok,igaz én 22 vagyok,többször gondolkodtam azon hogy keresek egy hidat aztán.....

Ne azt nézd hogy mi a hadsznod ha nem élvezd az életedet,az élet nem mindik könnyű,most éppen a nehezebb időket éled meg.

Javaslok neked pszichológust akár többhöz is el mehetsz,amelyikkel megtalálod az összhangot annál maradj és működj vele együtt,hidd el jót fog tenni.

Tudom nehéz most munkát találni de jól tedted hogy el jöttél,ezután kezdhetsz egy új életet.

Családodnak pedig mond el,már rajta vagy az ügyön,keresed a munkákat és küldözgeted az önéletrajzodat,ha továbbra is piszkálnak ezzel mond hogy hagyják abba ha nem teszik ne beszélj velük pár napot.

Koncentrálj magadra, vannak ingyenes pszichológusok is amit a tb támogat, ne félj segítséget kérni és el mondani azokat a dolgokat amik számodra rosszul esett,lelkileg eléggé tönkre tett az az ember.

Nehéz döntés de ha nincs olyan munka ami szuper lenne neked akkor sajnos keresni kell egy rosszabbat amiből lesz pénz, egy ideig muszáj de ha az alatt rendbe tudod tenni magadat akkor már megérte.

Sok sikert és kitartás.

Nos, nem vagy egyedül. Sokan elvesztették mostanság a mukahelyüket, újjat találi pedig nehezebb, mint valaha.

Én egyedül élek fél fizetsből, mukaviszonyom megszünőben. Viszont én nem a munkától érzem hasznosnak magam, úgyhogy csak a pénzhiány frusztrál, de az nagyon. Munka hiányában taulásba kezdtem, az is egy hobbi, cél, kikapolodás, társaság nekem, bár most hogy digitális oktatás jön, ez se lesz az igazi. De csak eltűnik ez a köcsög virus egyszer...