A nagytatám nemrégen meghalt, a legjobb barátnőm pedig öngyilkos akart lenni... Hogyan tarthatnám őt életben, miközben az életem látszólag darabokban hever és a fájdalom nem akar elmúlni? Éltetek már át hasonlót? Tudnátok segíteni?

Eléggé rossz passzban vagyok mostanában, nem találom a helyemet, folyton ők járnak a fejemben. A gyász mellé már csak az hiányzott, hogy a barátnőm is mély depresszióba essen és vágni kezdje magát :((

Nem tudom, mit tehetnék. Még mindig nagyon magam alatt vagyok nagytatám miatt, legtöbbször szomorú és kedvetlen vagyok, nagyon fáj, hogy elment, máskor meg csak a falat bámulom órákon át, mialatt a zene üvölt a fülemben. Eléggé össze vagyok törve, miközben a barátnőm kirohanásait is kézben kell tartsam.

Tudnátok mesélni arról, ti hogy éreztetek, mit tettetek hasonló helyzetben? Mikor elvesztettetek egy számotokra fontos embert vagy nagyon közel álltatok ehhez... Hogyan viselkedtetek másokkal, mi változott meg bennetek, hogyan tudtátok legyűrni a gyász és a fájdalmat? Mi történt? Fogalmam sincs, mit tehetnék...

Akart már valamelyik ismerősötök öngyilkos lenni? Miért érezte magát magányosnak, elveszettnek, és az életet reménytelennek? Ti mit tettetek? Hogyan tudtatok/ miért nem tudtatok segíteni rajta? Hogyan viselkedett, mit tett, milyen formában nyilvánult meg a depressziója? Mennyire fajult el a helyzet?

Kérlek, segítsetek nekem! Fogalmam sincs, hogyan vészeljem át ezt az időszakot. Hogyan legyek túl a fájdalmon, és mit tegyek/ ne tegyek egy labilis, önsanyargató, szomorú és kétségbeesett emberrel szemben, hogy ne ártsak neki, és segíthessek rajta?

Ti mit tennétek a helyemben? Kérlek, meséljetek arról, ami veletek történt!

Bármilyen segítség nagyon jól jönne. Köszi