Ha egy a tévéből is jól ismert szép nő, például egy modell összejönne egy szegény és csúnya férfival,megváltozna az emberek véleménye a szép nőkkel kapcsolatban?

"de amikor egy gazdag férfi jön össze,egy olyan aki bejárta már a fél világot egy szegény lánnyal,aki még a lakhelyét se hagyta el életében,ott is általában jól megvannak,nem szokott probléma lenni"

Az már az ő baja. Az nem az én dolgom, ha valaki egydimenziós és vesz magának egy pinát privát használatra, akit aztán különösebb indok nélkül furikáz meg mutogat. Nekem attól még semmi szükségem egy farokra, amivel semmi mást nem tudok kezdeni.

#42

Bárki bármi miatt elutasíthat bárkit, és egyik indok sem rosszabb a másiknál.

Az, hogy te milyen indokot fogadnál el, senkit nem érdekel. El kell fogadnod az elutasítást bármi okozta is.

#44

Én a személyisége miatt vagyok elsősorban a barátommal, és az is nagy előny, hogy külsőleg vonzó, sok közös hobbink és érdeklődésünk van, hasonló életet élünk, ugyanazok a céljaink az életben.

Hiába lenne egy jófej srác, nem tudnék vele mit kezdeni, ha a fentiek hiányoznának. Ő se tudna mit kezdeni velem, mert nem járna el velem utazni, nem érdekelnék azok a témák, amik engem, egyszerűen semmi közös nem lenne bennünk. Ez pedig külsőtől független dolog.

#46

És? Ez édeskevés még csak egy barátsághoz is.

#48

Akkor ők összejönnek, ennyi. Még mindig nem értem, hogy téged miért érdekel, hogy mások miért, vagy miért nem jönnek össze. Neked nem mindegy?

Ha nem tudok a másikkal kommunikálni, ott nekem vége egy kapcsolatnak. Nekem az az alap, hogy szót tudjunk érteni egymással, és ne az legyen, hogy mondjuk én mondok egy olyan kifejezést vagy szót, ami nekem beépült az alapszókincsembe, akkor a páromtól csak egy kérdő pillantást kapjak, és magyaráznom kelljen, hogy ez mit jelent. Párszor még elmegy ez, mert természetes, hogy nem ismer valaki egy adott fogalmat, én se ismerek sok mindent, de folyamatosan nagyon kiábrándító lenne.

Ott vannak a szüleim. Intelligens emberek, átlag feletti IQ-val, én vettem fel velük a MAWI-t, szóval ismerem a képességeiket. Apa IQ-ja 119 volt, úgy, hogy komolyan se vette a feladatokat, valamelyiket például akkor csináltuk, amikor éppen reggelizett. Nagyon szeretem, és tényleg okos. De néha nehéz vele beszélgetni, mert sokszor van, hogy egyszerűen nem érti, amiket mondok neki. Ilyenkor kapcsolnom kell, megállok, hogy jó, akkor mi a szó, mi a jelentése, mondom, "fordítok". Anyával is vannak ugyanígy ilyenek, hogy egyszerűen nem érti, mit mondok.

Sokszor van olyan is, hogy nézzük a tévét, elhangzik egy szó, ők pedig hüledeznek, hogy ez mégis mi, én meg csípőből vágom, hogy ezt jelenti, ti nem ismeritek? Mi gimiben tanultuk. Ők nem is hallottak róla.

Ha unatkozom, különféle teszteket csinálgatok, különösen szeretem a nyelvi teszteket, például az olyanokat, amiknél a szó jelentését kell megválaszolni/kitalálni/kiválasztani. Egy ilyet elküldtem anyának. Olyan 2-3 válasz után feladta, és felidegesítette magát, hogy nem tudja. Ezzel szemben pedig én sokat ismertem alapból, a maradékot pedig kilogikáztam, mert például valamilyen külföldi eredetű, átvett szóról volt szó.

Lehet, hogy ez sznobságnak tűnhet, meg túl nagy elvárásnak. De nekem tényleg fontos, hogy a párom is tanult, de legalább olvasott ember legyen. Akinek mondjuk nem okozna gondot elolvasni a kedvenc klasszikus regényeimet, és tényleg meg is értené őket.