Miért szorongok, félek minden ember közelében?

Én azért félek mert ha valaki odajön hozzám akkor kimozdít a csendből és a nyugalomból amiben vagyok, teljesítenem kell, jól kell válaszolnom a kérdésére holott nagyon jól látszik rajtam, hogy egy beteg senki vagyok.

Nehéz megmutatni azt ami valójában nem vagyok, egy jobb és tökéletesebb embert ami illik a társadalomba. Nem vagyok ilyen tehát ezért zárkózom el. Nem tudom jobbá tenni a világot és a környezetem, ezért ha lehet nem szólok senkihez.

Itt nem önbizalom hiányról van szó.

Bármire képes lennék, csupán ez felesleges mert nélkülem is ugyanúgy mennek a dolgok.

Emberi ésszel belátható ez.

Ezzel szemben a családomnak számítok. Értük élek, a többi emberrel való kapcsolat nem tesz boldoggá.

A szorongás normális egy bizonyos mértékig, valójában nem olyan szörnyű ha körülvesznek az emberek , hisz rengeteget lehet tanulni tőlük, továbbá megfigyelni, hogy ők mennyire oldottak és nyíltak.

Tekints a helyzetre másképp mint ahogyan én tettem egykoron.

Kedves Kérdező!

Nem vagy egyedül még ha ezt is érzed.

Én ugyanilyen helyzetben vagyok.

Magamnál kisebbségi komplexust és önbecsülés hiányát érzékelem,pedig bárki ismer és bármikor megismer,mindenki azt mondja,hogy kellemes társaság vagyok és megnyugtatò személyiség vagyok.

Szoktàk nekem mondani,hogy kicsi az önértékelésem és ez igaz.De rajta vagyok,hogy fejlõdjek.

Ha van kedved,beszélgetek veled szìvesen.

Úgy gondolom hogy egy beszélgetésen egyetlen mondat értékes kapcsolatok születhetnek.