Ti is szomorúak lennétek a helyemben?

Igen, en is szomoru lennek, mert ez egy nyomaszto idoszak, hasonlon sokan atesnek. De ki mas, ha te nem, tudna tenni ez ellen? Sok az idod? Keress uj allaslehetosegeket, vidd be szemelyesen az oneletrajzod, tanulj nyelvet, nem olyan sok az a szabadido, csak azt hiszed, hogy sok idod van. A baratno temahoz ugy allj hozza, hogy ne gorcsolj ra, jarj mindenkepp valamilyen kozossegbe, mert ha csak ezek korul forogsz, sokkal rosszabb lesz. Lattam mar ilyet eletembe, egy begubozott allapot lett a vege. Ne tedd ezt, ne szomorkodj rajta, nincs min szonorkodnod. Ha nem vagy ertelmileg csokkent uzemmodban, megvannak a vegtagjaid, tudod magad iranyitani, nehezen mondhatod azt, hogy neked ez nem jott ossze, pedig te szeretned... Ha szeretned, tennel erte, tegyel erte ujra es ujra... Nyilvan ezek olyan dolgok, hogy nem mennek egyik naprol a masikra, de a kis apro lepesek, hogy beiratkozol valahova az ossszekuporgatott penzedbol, hogy egy uj napnak ugy allsz elebe, hogy ide is elnezek, hatha felvesznek, nem maradnak terméketlenül. Ne azt nézd, hogy mibe vagy, hanem azt hogy mit teszel erte, hogy ne abba legyel...

Igen, szomoru dolog jonni-menni baratno nelkul, de ha mi pont ismerkednenk, es ezt a kis leirast nekem kuldted volna, finoman elkoszontem volna. Igy ilyen eleterzessel nem lehet csajozni.

Tisztara olyan erzesem van, mintha egy nagyfiut istapolni kene, kisergetni, hogy ne legyen egyedul, hogy jo kedve legyen, es nem azert mert en onszantambol vele szeretnek lenni, de ha nem vagyok akkor is boldog el tud menni barhova nelkulem. Ez erzelmileg megterhelo lehet a masik felnek. Amig ezt erzik, ne is akarj baratnot. Valoban jo dolog, ha a kedveseddel tartotok egyutt valahova, de boldogbak kell tudni lenni egyedul is, meg kell tudni oldani feladatokat egyedul is, rossz erzes, de jobban fog mukodni a kapcsolatod, ha stabil oszlop vagy, aki nem akarja lekotni a masik idejet, azzal hogy mindig hozza kell alkalmazkodni, hogy ne erezze magat egyedul. Elnezest, ha nyers voltam. Egyebkent cuki a fogalmazasod. Olyan tenyleg mindjart szomoru leszek tole, de a dontes a te kezedben van!! :)))