Mit tudnátok ajánlani nekem? Fontos a segítség. (minden lent) 21/f
Sziasztok.
A problémáim vannak. Azt sem tudom tisztázni magamban, hogy a világgal, vagy önmagammal..
Már 2 éve gondolkodom egy pszichiáter felkeresésén. Most eljutottam oda, hogy megszereztem egy telefonszámot, de nem merem felhívni.
A problémáim most tetőztek..
Leírom őket..
jelenleg egy okj-s szakmát tanulok, ahonnan ki fognak rúgni.. igen, az én hibámból..
Dohányzom.. haragszom magamra.. igen, az én hibám..
Sajnos az utóbbi időben sokat iszom. (az ébn hibám, hogy nem tudom feldolgozni a problémáim!?)
Úgy érzem nem szégyen segítséget kérni, először kérem hát itt..
5 éve a szemem láttán halt meg édesanyám. nagyon megviselt.
pér napja egy összezörrenés történt a párommal, és kárt tettem magamban a szeme láttára, majd 2 napra rá sms-ben közöltem, hogy vége.. igen.. megbántam. sokat bántott engem lelkileg, főleg önmagát, mert nem tudtam segíteni a gondjain, amikről nem tudtam, vagy kitaláltam mik azok. megbántam a szakítást de nem vagyunk már együtt.. Azt mondanám, ő is ugyanolyan depressziós mint én, csak nálam a sajnáltatásba, a önmagam lelki és már-már fizikai kínzásába merül.
Kevés barátom van. Jól tudom, nincs értelme egy új kapcsolatba belerohanni, mert az előzőt keresném az újban. És nem is tudnék senkivel.. Én egy kedves srác, túl jószívű vagyok (elvileg). Mindenkinek megadok mindent, akár a nekem alig lévő pénzt is, és nem várok cserébe csak szeretetet, amit nem kapok meg. Nagyon népszerűtlen vagyok, pedig állítólag jóképű. Nem volt még olyan nő, aki nem ezt mondta volna, mégis félek, nincs önbizalmam, igazából semmim sincs. Édesapámmal élek, aki mindenben támogat és nem tudom meghálálni, mert egy pancser vagyok! Rengeteg dolgon emésztem magam, nehezen barátkozom és kevesen ismernek. Nem járok buliba. Már 17 éves korom óta családra vágyom. De most elhagytam a szerelmet.. És mégis nekem fáj (talán) jobban. Emésztődöm. Sokszor a semmin kitör rajtam a nevetés, elmosolyodok, elmélázok. Mindenki szürkén tekint rám. Nincs pénzem.. Nem bánom ha az iskolából kirúgnak, csak had dolgoznék már. Minden vágyam a jogsi, ami nekem még nincs.. Vannak céljaim. Figyelemre vágyom. Hogy valaki meghallgasson. Szeretem a volt párom, de nem ment. Megértést szeretnék. Nem többet, csak amit egy ember megérdemel. És teszek érte. Karácsonykor senki nem kívánt boldogságot nekem.. újévkor sem.. Szép lassan elhagy mindenki, akit én hagyok el az olyan érzés, mintha ő tenné. A legjobb barátaim átvernek.. Pénzzel is.. Édesapám bíztat, mellettem áll, de cserébe azt várja tanuljak. Én pedig semmit sem teszek. Titkolom előle a mai napig a dohányzást, hogy alkoholt fogyasztok. Az egyetlen amire büszke vagyok, hogy soha nem nyúltam illegális anyagokhoz, és ha belehalok se tenném. Viszont előítéletes vagyok olyanokkal szemben, akik már igen, vagy úgy érzem rosszabbak nálam. Nagyon tudok szeretni és elfogadó vagyok, ha valaki kedvemre való.. Igen, egy igazi f**fej vagyok. Mit tegyek? Kérlek olyat ne mondjatok, hogy a volt párommal beszéljem meg.. Sem lehetőség, és nagyon akarat sincs bennem, hiába volt tökéletes, kiborítottak a megrázó hazugságok, az elhallgatások. A megcsalást is megbocsájtottam volna. De rosszabb volt. A jövőbe néznék. De félek az élettől. Fáradt vagyok, és szomorú. Köszönöm előre is a segítséget.
Egyet ne felejd: a változás mindig lassan megy végbe, főleg ha az a jó irányba tart.
Valakit azért tényleg bevonhatnál, mert egyedül ha nem is lehetetlen, de nehezebb sokkal a terhet cipelni.
Remélem találsz majd olyan barátokat, akik majd értékelik és viszonozzák a szereteted. :)
Sok kitartást kívánok!
20/f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!