Nektek se vált be az internetes ismerkedés?

Nekem is bejött. De egy héten belül találkozni kell, különben csak húzzátok egymás idejét valószínüleg.

Haverom már hónapok óta fűz neten egy csajt, esélytelen hogy összejön...(akár egy randi is)

Ezalatt 10 lánnyal is randizhatott volna. Ott derül ki minden

Bejött, tegnap lettünk félévesek párommal, akivel a Tinderen futottam össze.

Előtte meg még kb 20 lánnyal találkoztam és csak pozitív élményem van.

(Nem szabad hónapokig beszélgetni, találkozz 2-3 napon belül. Ha várnod kell akkor csak logisztikai problémák miatt várj, nem mert a másik nem akar találkozni.

Akkor vagy te vagy a béna, mert nem sikerült megfelelően előadnod magad és nem csak felkelteni az érdeklődését, de beférkőzni a bizalmába.

Vagy nem vesz komolyan a lány és nem is nagyon akar tőled semmit.)

Régen kifejezetten jó volt interneten ismerkedni, 10+ éve nem volt ennyire húspiac, nem volt ennyire futószalag.

Emlékszem, mikor elkezdtem chat.hu-n és társain ismerkedni, akkor eleinte 1-1 vicces nicknév meg rövid bemutatkozás is elég volt ahhoz, hogy konkrétan lányok írjanak rám. Napi szinten 10+ is írt. Aztán ezek elmúltak, de egy ideig még lehetett beszélgetni, ismerkedni. 2 barátnőm is lett ilyen formában.

Később már Badoo és főleg Tinder és társainál egyszerűen Match-em sincs hetekig, hónapokig, plusz minden le van korlátozva, üzenetküldés, stb. Minden arra megy ki, hogy fizess ha írni akarsz egyáltalán.

Plusz alapvetően nem vagyok dekoratív, de így is csak nagyon csúnya, igénytelen, lepukkant lányok írnak. Pedig nem a 10/10-re megyek, de még az átlagos, vagy kicsit csúnyácska lányokat is tele bombázzák napi 80 levéllel, persze, hogy nem én leszek közülük a kiválasztott.

A vicc az, hogy a való életben meg akadnak lehetőségek, csak egy balfék vagyok, és nem csapom le a magas labdákat.

Én például kirándulni, túrázni járok, így több túrán szoktam összefutni emberekkel, akár férfi, akár nő. Tök poén, mikor hozzád csapódik valaki ismeretlenül és végig beszélitek az utat. Igaz én az a fajta vagyok, aki sokat csalódott már akár prákapcsolatban, akár barátságban, így valahol én magam is "elvágom" ezeket a lehetőségeket.

Többször utaltak rá túratársaim, hogy szívesen tartanának velem máshova is, valahogy mégsem léptem meg a dolgot. Legutóbb egy egészen normális lányba futottam bele, végig beszéltük az utat és utána is beszélgettünk. Folytatása nem lett a dolognak, de tökre önbizalom növelő volt az érdeklődése.

Élőben sem megy az ismerkedés, de alapvetően azt látom, hogy sokkal több lehetőségem van, mint virtuálisan. Már csak a hobbiból kifolyólag is. Hiszen alapból egy túrázóval erősen megvan az alap téma, a természet szeretete, sztorizások, stb. Míg interneten azt látom, hogy aki vissza is ír, az totál érdektelen a témában.

Az tény, hogy az ismerkedés akár virtuális akár valódi amolyan "just do it" dolog. Nem halogatni kell, hanem meglépni ha akarsz valamit. Én magam sem mindig lépek, régen is volt, hogy hónapokig írtam feleslegesen, de tény, hogy sikerem csak akkor lett, ha céltudatosan, hamar össze hoztam egy randit, találkozást.