Saját lakásból pár utcányira munkásszállóra költözni, csak hogy tudjak gyűjteni a céljaimra?

A lakás egyszobás, szóval nem tudok szoba kiadásból bevételhez jutni. A hiteltörlesztő a rezsivel együtt majdnem a teljes fizetésemet elviszi, így hiába örülök neki hogy egyedül élhetek, tulajdonképpen vegetálás az életem. Mindenen spórolnom kell, a legszükségesebb, legrosszabb minőségű dolgokat veszem csak meg, olyan hogy kimozdulás, szórakozás, hobbi, egy új ruhadarab szóba sem jöhet soha. Mivel félretenni 5 ezret sem tudok, ezért mindig ott lebeg a fejem felett, hogy mi lesz ha váratlan kiadásra lenne szükség. Illetve volt is már ilyen sajnos, akkor testvéremék kisegítettek, de ők sem állnak úgy hogy bármikor számíthassak a segítségükre. Vannak dolgok amiket szeretnék megvalósítani, illetve olyanok is amiket muszáj lenne (pl fogászati kezelések), de ez így lehetetlen. A munkámat szeretem, sokat szenvedtem az elmúlt években hogy olyan helyet találjak ahová nem gyomorgörccsel járok be, és nem is találnék jobban fizetőt ezen a területen, mert közalkalmazottként dolgozom. A munkámból adódóan lenne lehetőségem tulajdonképpen beköltözni a munkahelyemre, nem is hívnám munkásszállónak hiszen ott van helyben, és csak a közvetlen munkatársaim laknak ott, egy minimális jelképes összegért. Megérdeklődtem, a jogi része is megoldható lenne hogy befogadjanak, hiába vagyok városi, és van egy ingatlanom. Annyira minimális összeget kell fizetni havonta, hogy az jelenleg a buszbérletem költsége, ami ugye kiesne ha ott élnék, mert néha boltba stb el tudnék járni gyalog is, így végülis a teljes fizetésem megmaradna. A lakásomat ugyanannyiért tudnám kiadni, mint amennyi a hiteltörlesztő, így az is nullára jönne ki havonta, viszont a szállón ingyen élnék. Egyedül ami bánt, az az hogy már 28 éves vagyok, szeretnék párkapcsolatot, szeretnék a saját szokásaim szerint élni ahogy eddig is, ami így elég nehéz lesz a jövőben, hiszen pl vendéget egyáltalán nem fogadhatnék. A szállás csak egy kis szoba mindenkinek, a konyha, wc és tusoló közös a folyosón. Viszont így pár év alatt elég nagy összeget rakhatnék félre, hogy minden célomat megvalósítsam, aztán ha ez sikerült, akkor visszaköltözhetnék a lakásba, ha szerencsés vagyok addigra párom is lesz akivel együtt könnyebb lenne. De most mégis szenvedek, hogy fel kell adnom a szabad életemet. Mi a véleményetek?