Miért nem bírnak legalább egy napot kussban maradni?

Községben lakunk, nemrég költözött szembe egy család. A házukat olyan ocsmány rikító színre festették, hogy kilépek az utcára és pofonvág a színe

Ez a legkisebb dolog, nem lehet mindenkinek ízlése

Ma (vasárnap) reggel 6-kor arra keltem, hogy a kisgyerek mesét nézett a szobában, de olyan hangosan, hogy szerintem még az utca végén is hallani lehetett. Szólt nekik a szomszédjuk, hogy éjszakás volt, szeretne pihenni, egy kicsit halkítsák le a mesét. Hatalmas csapkolódások és ordibálások közepette a nő kikapcsolta a tv-t, a kisgyerek meg 2 órán át üvöltve bőgött az udvaron, le se szarta az anyja. Délben már kezdtem örülni micsoda csend van, erre hazaért a kisgyerek apja. Két órája gépeket hallgatok, egy órán át nyírta a füvet, aztán fát hasogatott, most meg megeredt az eső de még flexel. És ne mondja nekem senki, hogy szegény dolgozó ember csak hétvégén ér rá, mert egész héten ezt hallgattam, reggel erre kelek hétfőtől vasárnapig, este a gyerek visítására fekszem, a kettő között pedig vagy a veszekedésüket hallgatom vagy ezeket a k.va gépeket

Miért nincsenek akkora tisztelettel a többiekre, hogy legalább vasárnap leülnek a seggükre? Nem merek már szólni nekik nehogy miattam menjen a csapkolódás

A gyereket is sajnálom egy kicsit hogy minden nap ordibálnak vele