Ez most udvariatlanság vagy én vagyok túlérzékeny?

Többen lakunk egy házban, hatan. Ebből vegyesen magyarok és (román) határontúli magyarok.

Ma este egyedül ültem a közös nappaliban, és halk zene mellett kis kitalált szösszeneteket írogattam. Hazajött az egyik határontúli lakótársam, és nagy hangon úgy, hogy lehetőleg aki alszik, is ébredjen fel, megjegyezte, hogy meg lehet fagyni a házban, miért nem fűtünk, és egyáltalán miért kapcsoljuk le a fűtést, ha ő felteszi.

Megjegyzem, hogy nincs hideg, se kint, se bent, kint is 15°C van, bent még melegebb.

Az egyik srác fel is ébredt, elő is vánszorgott, szintén határontúli, mire leültek az asztalhoz, és hangosan, a halk zenét jóval túlordítva elkezdtek románul beszélgetni. Én elvonultam a szobámba, de nem értem, hogy miért kell olyan hangosan beszélni, amikor ebben a házban senki sem süket, és miért kell románul, mikor magyarul mind beszélünk, ráadásul ha már hárman vagyunk a nappaliban, és abból háromból egy nem tud románul, akkor miért kell ezt így? Vagy attól félnek, ha magyarul mondják, akkor beleszólok? Az a srác, aki hazajött, és nagy hangjával felébresztette a másikat, (meg szerintem a többieket is), állandóan belepofázik a mások beszélgetésébe.