Brutális módon nem szeretem Budapest belvárosát. Ez ugye normális? Köztetek is van ilyen?
A Nagykörutat és azon belül mindent, a Nagykörút és a Hungária között nálam átmeneti zóna. Budán is vannak számomra túl belvárosias részek.
Egyfelől tömegnyomor van, mindenfelé túl sok az ember, rosszabb helyeken kvázi lépni se kell, mert tolnak, de a mellélutcák sem nyugodtabbak.
Másfelől nagyon sűrű-sűrű a beépítettség, zömében nagyon kevés fával, növényzettel.
Harmadrészt, igen, vágom, hogy ezek szép épületek, de... Egyre inkább rájövök, hogy nekem a letisztultság kell.
Viszont mások úgy szeretik, vagy legalábbis tök elviselik a belvárost....
Nagyon egyedül vagyok a dolgokkal?
Már attól idegállapotba jövök, ha csak súrolom a belváros szélét. Ha be is kell mennem oda, akkor elkap a harctéri ideg. Ahogy a dal is mondja, külvárosban születtem én, ezt szoktam meg, ezt szeretem.
Tömegnyomor mindenhol, szűk utcák, mocsok, kéregetők minden kapualjban... Na meg borzasztó lakások, amikben vagy alig tudsz megmozdulni, vagy rámegy a gatyád is.
1
Az az ideális.
Mondjuk a zajt bírom, beleszülettem, de szerintem, ha akár 3 évet laknék csendes helyen, már azt se bírnám.
Nekem pont az volt a benyomásom, hogy a régi, 19. századi, 20. század elején épült utcák Bécsben és Prágában is szűkek, fátlanok, növénytelenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!