A magyar átlag ember jóban vagy rosszban van a szomszédjával?

Szerintem az átlag viszony inkább a semleges lenne.

Mi pl. társasházban lakunk, egy pártól eltekintve mindenki normálisan tud köszönni egymásnak. Egy idősebb néni van, akivel néha beszélgetünk pár sort, a többiekkel viszont nincs más kontakt.

Változó. Vannak, akik igen, vannak, akik nem. Közegtől is függ. Én azt szeretem, ha a többséggel van egy udvarias köszönő viszony, de semmi több. Amíg nagyobb házakban laktam, belvárosi környéken, ez ment is. Amikor kertvárosba költöztem, ott nyomulós, primitív szomszédokkal találkoztam. Társasház ez is, de néhány lakásos, közös udvarral. Ahogy odaköltöztem, rögtön felmértem, nem illünk össze (ők ivós-dohányzós-káromkodós emberek, én egyiket se csinálom és műveltebb is vagyok). Én udvariasan köszönök nekik, ők is, de évek óta tolakodnak, nyomulnak, nem törődnek bele, hogy tartom a 3 lépést velük. Az idegeimre mennek ezzel. Az ő közegükben az a szokás, hogy együtt élnek a szomszédokkal, mint a családtagjaikkal. Én meg már egyik-másiknak a látványát se bírom, de nem akarok velük haragot se.

Régebben volt olyan is, hogy valamelyik szomszédból barát lett, de ez ritka. Attól, hogy mellettem lakik valaki, még nem feltétlenül kell barátkozni.