Ki merjek venni egy olyan lakást, ami elsősorban “egyedülálló hölgyeknek” kiadó?

Általában nőkkel laktam együtt (mivel nő vagyok), hááát szerintem nagyon nem áll meg a lábán az, hogy a nők rendesek és vigyáznak a lakásra. Én is tartottam már olyan házibulit, ami után ki kellett festenem (!), szerencsére az a tulaj csak üzletként tekintett a lakására, szóval pont leszarta, mikor mondtam, mi van, azt mondta, hogy ha kijavítottam, akkor minek szóltam róla, nem történt semmi. De volt olyan lakótársam, akit konkrétan azért hagytam ott, mert én sem vagyok egy tisztaságmániás ember, de abban a lepratelepben már képtelen voltam létezni.

És volt olyan férfi lakótársam, aki rendszerint széthagyta az aljóját, otthagyott mindenféle szőrzetet a fürdőben, meg testnedveket a lakásban betegség/részegség esetén, meg olyan is, aki kb. a legjobb lakótárs volt eddig, mindig feltakarított maga után, és fáj kimondani, de jobb szakács volt, mint én.

Egyébként a csak egyedülálló hölgynek, az mindig red flag. A csak fiatal lánynak is, de abból már kinőttem. Egyszer kivettem egy csak egyedülálló hölgynek kiadó lakást egy kedves ötvenes nőtől. Az első konfliktusunk akkor volt, mikor az első hónapban kérdés és jelzés nélkül jött be a lakásba szombat reggel hétkor, mikor számon kértem, hogy mégis mit művel, akkor teljes lelki nyugalommal közölte, hogy ő most ellenőrzést tart, mondom tessék?! Akkor keltem fel (a picsára), szóval nagyon nem voltam a helyzet magaslatán, de estefelé átküldtem neki pár paragrafust, hogy miért is nem oké, ha csak úgy bejár ellenőrizgetni. Megjegyzem, itt már a harminchoz közelítettem, már réges rég nem jutott volna eszembe egyáltalán házibulit tartani, vagy bármi, pont azért költöztem lakótárs nélkül, hogy végre nyugtom legyen.

A második konfliktusunk akkor volt, mikor átjött egy barátom. Sosem mondta, hogy nem jöhet hozzám férfi vendég, ha mondta volna, ki se veszem, de tényleg nem mondta, szerződésbe se volt benne. Mondom amúgy apámmal, fiú testvéreimmel mi a helyzet? Vagy akkor egyébként ismerkedni, randizni se szabad, amíg itt lakok? Nem úgy hirdette, hogy leszbikusnak kiadó. De mondom mivel a szerződésben semmi nincs, továbbr ais azt hívtam át, akit akartam. A szomszédom volt a kémje amúgy.

Harmadik, végül könnyes búcsúhoz fajuló konfliktusunk akkor történt, mikor négy hónap ottlakás után levittem a ház előtti szelektívbe egy (1) (EGY!!!) darab 0.75-ös borosüveget. Ott konkrétan kirúgott, hogy ő alkoholistának sosem adta volna ki.

Vannak persze olyanok is, akik bepróbálkoznak, hogy lehet máshogy is fizetni, de sokkal több ilyen klimaxoló picsával találkoztam, mint ahányan inkább szexet kértek volna pénz helyett, plusz utóbbi legalább a nulladik percben tiszta lapokkal játszik, nem akkor derül ki, hogy mi van, mikor már aláírtál és ott laksz, tesz egy ajánlatot, te meg visszautasítod, ennyi. Ami sokkal zavaróbb, hogy szerintem a legtöbben azért keresnek fiatal, egyedülálló lányt (főleg, ha férfiak, és még ott sem laknak), mert általában nem túl jó az érdekérvényesítő képességük, inkább lenyelik a békát, sok esetben könnyen irányíthatóak, megfélemlíthetőek.

Szóval nem, nem vagyok hajlandó többé felkeresni a hirdetőt, ha nemek szerint diszkriminál. Még akkor se, ha épp az én nememet diszkriminálja pozitívan, valójában nem, csak szeretne valakit, aki fizet neki - így vagy úgy - és még be is csicskíthatja, nem egymást keressük, ennyi.