Hova érdemes költözni Európán belül, ahol lehet boldogulni és gyönyörű természeti adottságai vannak?

#10: Elég lenne leírni, hogy hegyek, síkság, tengerpart, hideg, meleg, mit tudom én.

Ha ennyire körülményes vagy, akkor nehéz lesz

#14 A második képhez hasonlót csináltam a Dunakanyarban is, meg Tihanyban is.

Európai viszonylatban elég vicces az a kijelentés, hogy azért "Nem tudok dönteni, mert úgy tanulnám a nyelvet és próbálkoznék."

Az ugye meg van, hogy Svájcban 3 hivatalos nyelv van (német, francia, olasz) és sokan legalább kettőt beszélni is szoktak ezekből, de az sem ritka, hogy mindhármat és még mellette gyakran angolul, illetve egyéb nyelveken is.

A munkaerő piacon meg bőven alatta vagy minden más helyi jelentkezőnek, ha te nem beszéled legalább elfogadható szinten őket. Persze, ha csak a saját kollégáiddal kell beszélned, akkor elég lehet akár az angol, vagy az adott területen legjellemzőbb egyik nyelvet beszélni, de amint vendégekkel, ügyfelekkel, vásárlókkal foglalkozol, máris lehet szempont, hogy mennyire beszéled a többi nyelvet, amit mások beszélnek körülötted.

Európa jelentős részén többnyelvűség jellemző, nagyon sok helyen beszélnek az emberek alapból 2-3 nyelven is és mellé még az angolt is egyre több helyen tanulják meg. Az egyedül Magyarországon számít nagy dolognak, hogyha valaki az anyanyelve mellett még egy nyelvet beszél.

Persze a többi nyelvcsaládhoz tartozó anyanyelvvel könnyebb lehet. Vagy a szláv, vagy a germán, vagy a latin nyelvek közel állnak minden más nyelvhez, így lényegesen könnyebb lehet megtanulni őket, ha rokon az anyanyelved. De pont ezért nem érdemes a nyelvtanulással nagyon leragadni.

Mielőtt kiköltözésben gondolkodsz, érdemes előbb talán csak turistaként utazni, megismerni a helyeket, hogy ne fotók, hanem saját benyomások alapján tudj dönteni. Meg akár azt is megteheted (elég sokan csinálják), hogy összepakolod a legszükségesebb holmikat, nekivágsz egy hátizsákkal Európának, ahol megtetszik, letelepszel, keresel helyben munkát, kipróbálod milyen ott élni és dolgozni, csinálod, amíg tetszik, aztán tovább állsz, ha meguntad, már nem tetszik, vagy elfogynak a lehetőségeid és tovább mész, máshol tovább próbálgatni a szerencsédet.

Különösen, ha ennyire szép helyeken dolgozni vágysz, akkor érdemes lehet eleve a turizmusban, vagy annak környékén munkát keresned, mert ezek a munkák fokozottan a szép helyek környékén fordulnak elő, így több esélyed van neked is élvezni a szép tájakat akár munka közben, vagy legalább szabadidődben. További előny, hogy a turizmusban, vendéglátásban állandó munkaerő hiány van, így elhelyezkedni sem olyan nehéz és pláne előny/elvárás, hogy több nyelven beszélj, így a nyelvtanulásba fektetett energiád jobban megtérülhet, sőt talán jobban hajlandók meg is fizetni azt, mert nekik is fontos, hogy minél több nyelven beszélj.

Nagyon helyes, hogy tenni akarsz a nyelvtudásért - de ne csak akard, hanem aktívan tegyél érte! Ne mérlegelgesd, hogy mennyi idő megtanulni, hanem kezdd el csinálni!

Általános tapasztalatok lehetnek róla, hogy kinek mennyi idő volt egy nyelvet megtanulnia, de ez egyáltalán nem feltétlenül jelent semmit rád nézve, mert neked akár jóval több is lehet, meg sokkal kevesebb is. Ne azzal foglalkozz, hogy mennyi időbe kerül, hanem magával a tanulással foglalkozz.

Szerintem nem cél szinteket kell kijelölni (persze nem árt, ha van egy végcél, meg hozzá egy határidő, amíg teljesíteni akarod), sokkal fontosabbak a rész célok, amik teljesítésével oda eljuthatsz. Nem az a fontos, hogy mikor és milyen szintre akarsz eljutni, hanem hogy részcélként kitűzd, hogy napi x időt aktív nyelvtanulással foglalkozol - és azt tényleg meg is tedd, minél hatékonyabban.

Leginkább attól függ, hogy mennyi ideig tart, hogy mennyire vagy motivált, lelkes, kitartó és elszánt, mennyit és milyen intenzíven, hatékonyan foglalkozol vele.

Aki csak ábrándozik, nem figyel oda az órákon, nem foglalkozik a tanulással szabadidejében, az kevésbé fog haladni vele. Tele vannak az iskolák olyanokkal, akiknek évekig tanítják a nyelvet, akár még nyelvvizsgájuk is van róla, mégsem képesek ténylegesen használni a nyelvet, mert valós tudást nem szednek magukra.

Aki viszont szorgalmasan foglalkozik vele, szabadidejében is kellően sokat (vagy akár minden percét) az adott nyelvvel tölti, benne él a nyelvben, az lényegesen gyorsabban megtanulhatja.

Persze sok múlik a tanulási módszeren és a tanáron is. Meg kell találni, hogy nálad mi működik és úgy tanulni.

Általában az anyanyelvi környezet nagyon sokat segít. A gyerek is úgy tanulja meg az anyanyelvét (vagy bármelyik más nyelvet, amit még otthon a szüleitől hall, hogy abban nő fel, hogy a környezete úgy beszél hozzá, megtanulja a helyzetekből, kontextusokból adódóan használni. Aztán évekkel azután, hogy már aktívan használja, megtanulja hozzá a nyelvtani szabályokat, rendszerezést is, hogy mit miért úgy használjuk és nem máshogy.

Elvi akadálya nincs, hogy akár nyelvtudás nélkül is ki tudj menni bárhova dolgozni és az biztos, hogy kint az anyanyelvi környezetben sokkal eredményesebben tanuld a nyelvet.

Csak a munkavállalásnál a munkaszerződés, bértárgyalás, adminisztrációk mind idegen nyelven zajlanak. Ha nem tudod magad elvégezni, akkor ki vagy szolgáltatva vagy a munkaadó becsületességének, vagy ha van bármilyen segítő/közvetítő van a történetben, akkor az ő korrektségének, hogy nem fognak semmivel átverni, lehúzni, becsapni. Ezért nem ideális tejesen tudás nélkül kimenni. Viszont egyáltalán nem lehetetlen és akár meg is érheti ezt a veszteséget, hogy minél hamarabb elkezdhess kint nyelvet tanulni.

A legfontosabb, hogy ne félj használni a nyelvet, ne csak az iskolában, tanfolyamon, mesterséges, biztonságos környezetben használd, hanem mindenhol.

Nem tudom, kinek mi és mennyire működött, én soha nem használtam magyar menüs telefont, magyar nyelvű számítógépet, stb. Inkább megtanultam, hogy idegen nyelven melyik menüpont és hibaüzenet mit jelent. Eleinte nem gyorsabb így használni, de hosszabb távon hasznosabb volt, hogy a magyar hétköznapjaimban is a tanult nyelv vett körül. Tévét néztem, könyveket olvastam idegen nyelven - már akkor is, amikor ez még nem nagyon és emiatt lassan ment. Addig csináltam, amíg el nem kezdett menni. Sokáig nem értettem a rajzfilmeket, filmeket, csak mentek idegen nyelven - de figyeltem rájuk, folyamatosan hallgattam és törtem a fejem, hogy vajon miket mondhatnak. Ha felismertem egy szót, vagy kifejezést, de nem tudtam, hogy mit jelent, megpróbáltam kiszótárazni (eleinte nem egyszerű hallás után rájönni, vajon hogyan is írják). Ha már ismerős volt egy kifejezés, szófordulat, ismételtem velük, mert az ismétlés nagyon fontos a tanulásban. Nem volt baj, hogy nem értettem, de megtanultam. Aztán idővel az is összeállt, hogy mit jelent, amit mondtam.

Ilyen szempontból az egyszerűbb, gyerek rajzfilm sorozatok kimondottan hasznosak tudnak lenni. Mivel gyerekeknek készülnek, egyszerűbb a nyelvezetük, kevesebb féle, nem annyira bonyolultan megfogalmazott mondatokat használnak, egyszerűbb a történetük, így könnyebb megfejteni, hogy miről is szól, vajon mit mondhatnak. Általában sok az ismétlés bennük, tehát gyakran találkozol bennük ugyanazokkal a szavakkal, kifejezésekkel, jobban bevésődnek, könnyebben megjegyzed őket. Nem utolsó sorban gyakran humorosak, szórakoztatóak is.

Ha filmekkel, sorozatokkal próbálkozol, érdemes lehet olyanokat választani, amiket már (akár többször is) láttál, nagy vonalakban ismered a sztorit, akár azt is tudod, mikor miről beszélnek. Nagyon kultikus filmek, amiket már szó szerint tudsz idézni viszont nem biztos, hogy a legjobbak, mert a magyar fordítás és az eredeti szöveg gyakran nincsenek tökéletes nyelvtani átfedésben és ez zavaró lehet a tanulásban. Bár felül lehet rajta azért emelkedni.

Kimondottan nem ajánlott olyan filmekkel kezdeni a nyelvtanulást, amiknek nagyon bonyolult, rejtélyes a története és a szöveg tökéletes megértése nélkül nehéz felfogni, hogy miről beszélnek, mi történik. A nagyon gyorsan, szlenggel, nehezen érthető akcentusokkal beszélő filmeket sem annyira ajánlom. Feketék, skótok, írek, ausztrálok tudnak nagyon nehezen érthetőek lenni a filmekben.

Az angol filmek, sorozatok gyakran könnyebben érthetőek, szebben, tisztábban beszélnek bennük. Viszont Shakespeare-el megint óvatosan, mert ott meg hajlamosak régies kifejezéseket használni.

A kinti munkánál, kiköltözésnél azon is nagyon sok múlik, hogy valaki mennyire talpraesett, találékony, kockázat vállaló. Ismerek olyat, aki jó nyelvtudással ment külföldre és mégsem talált munkát, csak elvegetált, amíg a tartalékai tartottak, aztán meg hazaköltözött. Más meg akár nyelvtudás nélkül is el tudott helyezkedni, kint megtanulta a nyelvet és egyre jobb munkákat talált. Nagyon sokan vannak, akik nyelvtudás nélkül, kézzel lábbal magyarázva is megértetik magukat, mert nem félnek a hiányosságaiktól. Más meg hiába tanult és akár tud is sokat, mégsem mer megszólalni, mert fél, hogy nem elég tökéletes a tudása, jajj mi lesz, ha valamit hibásan ragoz, vagy nem jut eszébe egy szó. Pedig nem lesz semmi. Ha nagyjából stimmel a mondat, meg fogják érteni. Ha nem stimmel egy szó vagy kifejezés, majd visszakérdeznek és összerakjátok, hogy mit is akartál mondani. Ezekből a helyzetekből tanulsz.

Nyilván egy munkánál nehezebb, mert az utasításokat értened kell, hogy helyesen tudd elvégezni a munkát. Minél kevésbé érted üzembiztosan a nyelvet, annál kevésbé lehet komoly dolgokat rád bízni. De valahol el lehet mindent kezdeni.

Azért az ilyen kiköltözésnél nagyon fontos pénzügyi tanács, hogy legyen lehetőleg több havi tartalékod (inkább fél-egy évi kinti megélhetést biztosítson - ez itthon is mindig ajánlott) hogy, ha esetleg semmi bevételed nincs, akkor is meg tudj élni egy darabig. Persze nem az a cél, hogy ezt feléld, ezért érdemes minél aktívabban keresni valami megélhetést mellé, de nem árt, ha nem ezen múlik minden. Ezen felül legyen legalább egy hazaútra elég vésztartalékod, amiből haza tudsz menekülni, ha netán minden pénzed elfogyott és már sehogy nincs más lehetőséged, mint hazajönni.

Lehet próbálkozni kevesebb pénzzel is, csak itt megint bejön az a kérdés, hogy mennyire vagy rugalmas, alkalmazkodó, találékony. Van aki nem költ utazásra, mert addig stoppol, míg talál fuvart valahova. Van aki nem költ szállásra sem, mert mindig talál vagy szerez itt-ott ismerősöket, ahol hosszabb-rövidebb időkre el tud csövezni. Van aki sátorral utazik, kempingekben, vagy erdőszélen alszik. Minden attól függ, hogy te mennyire vágysz kényelemre, nyugalomra, biztonságra, vagy mennyit tudsz/akarsz ezekből feláldozni azért, hogy olcsóbban ki tudj jönni.

"lebeszéltek róla, és a környezetem is, hogy nem fogok munkát találni és ilyenek."

Általában ezeket azok szokták mondani, akiknek nem sikerült. Gondolom döntő többségük meg sem próbálta - ami általában nem csak valószínűsíti, hanem biztosítja is, hogy ne sikerüljön, hiszen nem is tettek érte semmit, sőt talán még álmodni se mernek róla, így hogyan sikerülhetett volna?

Persze a veszélyekkel, kockázatokkal, nehézségekkel fontos számolni. De inkább arra érdemes felkészülni, hogyan fogod őket leküzdeni, megoldani, túlélni. A hegyek között hideg lesz, de a te döntésed, hogy ez elveszi a kedved a hegymászástól, vagy csak emlékeztet, hogy vigyél magaddal meleg ruhát.

Állítólag Harry Ford mondta, hogy "Akár azt gondolod, hogy sikerülni fog, akár azt gondolod, hogy nem sikerül, mindenképp igazad lesz." A hozzáállás nagyon fontos.

Általában két féle embertípus létezik. Az egyik látja, hogy a másiknak sikerült valamit összehozni és elkezd károgni, hogy "de hát neki könnyű, mert" és irigykedve sorolja a mentségeit, hogy ő miért nem képes arra. Ő csak az akadályra koncentrál és beletörődik, hogy ez sem, az sem lehetséges, beéri a panaszkodással ahelyett, hogy megoldásokat keresne rá, hogyan tudja elérni, amit szeretne.

A másik embertípus pedig úgy áll hozzá, hogy "Nahát, neki valahogyan sikerült megcsinálni. Nézzük meg, hogyan csinálhatta! Vizsgáljuk meg, hogy az ő példájából én mit és hogyan tudok ellesni, ami segíthet nekem is eljutni oda, ahova neki sikerült." Aki nem adja fel az akadálynál, hanem elkezdi a lehetőségeket keresni, hogy mit tud azzal az akadállyal kezdeni, az általában talál alternatívákat, amik segíthetnek neki az akadály leküzdésében, átmászni rajta, vagy megkerülni azt.

Igen, fenn áll a veszélye, hogy ha külföldön próbálsz munkát találni, akkor lehet, hogy nem fogsz találni. Éppen ezért fontos, hogy legyen tartalékod, amiből átvészelheted az ilyen időszakokat. Viszont ha megpróbáltad és nem sikerült, az egy tapasztalat számodra, amiből ki tudsz indulni. Lehet, hogy csak nem jó helyen próbálkoztál, vagy nem jól próbálkoztál. A tanulság, hogy próbáld újra, próbáld máshol, próbáld máshogyan. Minél többször, minél több helyen, minél több féle módon próbálod, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb találsz olyan helyet, megtalálod azt a módot, vagy csak egyszerűen szerencséd lesz és találsz munkát.

Először is Wikipédia nem egy hivatalos és megbízható forrás. Bárki bármit írhat bele, fene tudja, mi alapján írta, mire gondolt, amikor beleírta és hogy mi igaz belőle.

Másrészt az, hogy egy országban beszélnek különböző nyelveket még semmit nem jelent. Nyilván, ha sok magyar dolgozik Ausztriában, akkor sokan beszélik a magyart.

Meg mivel a magyar az EU hivatalos nyelve, elvben az EU-ban mindenhol intézheted a hivatalos ügyeidet magyar nyelven. Csak nem biztos, hogy akarsz addig egy lábon állni, amíg kerítenek neked hozzá magyar tolmácsot...

Ha találsz olyan munkáltatót, aki beszél magyarul, vagy nem zavarja, hogy te nem beszélsz semmilyen általa értett nyelvet, akkor boldogulhatsz nyelvtudás nélkül is. De nem túl okos ötlet csupán erre hagyatkozni.

Ismerek Svájcban olyan magyar éttermet, ahol magyar a tulajdonos, beszél magyarul és elfogad forintot is, mert rendszeresen utazik haza és el tudja itt költeni.

Meg találkoztam már Angliában több helyen magyarokkal, akik magyarul is tudnak segíteni a reptéren, vagy kávézóban. De ettől még nem ez az általános és nem érdemes ebből kiindulni, mert nem biztos, hogy bejönnek a számításaid.

Arról nem is beszélve, hogy még ha vannak is kint magyarok, akik tudnak munkát adni, elég jó esélye van, hogy sokkal több munkát kereső magyar próbálkozik náluk, mint ahánynak ők munkát tudnak adni. Ezekre a helyekre meg így még nagyobb a verseny, mint a normál munkaerő piacon. Szóval rosszabbak az esélyeid megszerezni, illetve ők pláne válogathatnak a jelentkezők közt, hogy kik a legjobb képességűek, vagy épp kik vállalják a munkát akár sokkal olcsóbban is.