Lassan egy éve kavargós az érzésem, hogy újra vidéken kéne élni vagy maradjak Budapesten?
Alapjáraton Szentesen éltem anyukámékkal egy kertes házban. Viszonylag nyugis részen.
Arrafelé nálunk divat volt a csirkék, tyúkok tartása. Szomszédságokban is ez.
Aztán 4 éve a fővárosban élek. Amit ugyanúgy szeretek.
De itt is megvan a maga stresszfaktor, de vidéken se éreztem már jól magam ebben a kisvárosi életben, meg, hogy van az egész városban 6 utca ami "izgalmasabb".
De nem szoktam extázisba esni a tömött villamostól se Budapesten, vannak zavaró dolgok, aki budapesti az tudja miről beszélek.
Vannak szakaszok amikor még mindig azt mondom, hogy még mindig ez Budapesten, mint a kakaskukorékolás Szentesen / kevés munkalehetőség otthon.
Most szabadságon vagyok és otthon vagyok, és láttam a szomszédunkat ahogy tolta a biciklijét haza chillesen és eszembe jutott, hogy amúgy ez a létforma sem rossz. Ilyenkor elkap az érzés, hogy nincs is sok kedvem visszamenni Budapestre.
Aztán szerintem ha 1 hónapig ebben élnék akkor menekülnék vissza Budapestre.
28 éves vagyok és nő. Anno gyerekkori álom volt a fővárosban élni, így én nem véletlen csak odasodródtam.
Már javasolták ismerőseim, hogy költözzek egy arany középútra, pl: Kecskemétre vagy Debrecen, Szeged, de nincs ezekben a városokban ismerősöm. Ott szerintem magányos lennék.
Ebben a korban meg már jobban ragaszkodik az ember a tartós barátságaihoz, minthogy újakat alakítson ki.
Sokan vannak akit megadnának mindent csak Budapestre költözhetnének (nem tudják egyedül kitermelni az albérlet árát).
Vidéken nincs munka, vagy ha van is a sokszor csak minimálbéres. Főleg falvakban.
Te meg végre ott élhetsz, van munkád és visszamennél.
Ha lenne miből megélned akkor menj vissza, különben ne! Az állandó pénztelenség is sz@r dolog, főleg hogy mindennek egekben van az ára.
Én is vidéki vagyok, aki tehette már elment innen vagy külföldre, vagy Budapestre (esetleg másik nagyobb városba).
Jobbára inkább csak a nyugdíjasok vannak itt, vagy akik gyereket vállaltak (nők gyed-en), felvették a CSOK-ot, babavárót és abból vettek házat, azt szépítgetik.
Az egyedülállók, párkapcsolatban lévők mind oda mennek ahol van munka, jellemzően Budapestre. Eszük ágában sincs visszajönni ide. De persze van aki nem bírja a fővárosi életet, az érthető hogy visszamegy vidékre.
Budapestnek is vannak nyugisabb, kertvárosi részei. Azonkívül ott az agglomeráció. Anyagiaktól függ, hova költözünk.
N
Külföldön gondolkoztál már? Egy svéd nagyváros párszáz ezer embert jelent. Nem egy kétmilliós (plusz rengeteg turista, és diák) nagyváros. Budapest túlzsúfolt, én imádok itt élni, de értem, hogy mi a problémád, és azért hoztam fel Svédországot, mert nekem ott vannak rokonaim, de szerintem bármelyik európai országban találsz olyan várost, ahol van munka, van kultúra, élet, minden, amit szeretünk Budapestben, de nem ennyire túlzsúfolt.
Illetve vidéki nagyvárosokat is érdemes lehet megpróbálni. A barátaiddal mennyit találkozol személyesen? Mert ha csak havi egyszer, akkor semmi nem fog változni, 1-2 óra alatt ott vagytok egymásnál vonattal, és amúgy beszélgettek online, vagy telefonon. Illetve az új helyen úgyis kötsz majd új barátságokat. 28 évesen még bőven fiatal vagy, nem kell bebetonoznod magad egy új helyre, ha nem érzed jól magad a fővárosban, akkor válts, és ne félj kilépni a komfortzónádból!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!