Mikor jöttél rá, hogy el kell költőz, mert a kevés fizetésedből nem élsz meg?
- családod és barátaid hogyan fogadták a hírt?
- kaptál-e szemrehányást és megvetés e miatt?
- honnan és hova költöztél
- anyagiakban milyen szorzóval lett nagyobb a fizetésed?
Belföldre vagy külföldre?
Belföldön nem gond, lehet ingázni ebben a pici országban.
50 km-ről hamarabb bent vagyok a bp-i munkahelyemen, mint anno pesti lakosként.
Annyira soha nem kerestem szarul a szakmámmal és a főiskolámmal, hogy külföldre kellejen mennem mosogatni.
Egyébként sem opció nálam, mert már egy nyaralásnál ahogy átlépem a határt, beindul nálam a honvágy.
21 évesen, amikor elvégeztem a főiskolát (akkor még nem volt Bsc) elkezdtem nézelődni és megkaptam az első állásajánlatokat. Hát egyik sem volt valami csábító. Összefutottam az egyik volt középiskolás osztálytársammal, aki éppen akkor készült Hollandiába. Megmutatta az oldalt, ahol az állásajánlatok voltak, írtam pár helyre angolul és egy helyről válaszoltak. Gépkezelőt kerestek egy gépgyárba. Kiutaztam, felvettek, 2 évet lehúztam hegesztő és sajtoló gépek között, közben megtanultam hollandul.
Ez eleinte nem tűnt annyira fontosnak, mert a műszakvezető jól beszélt angolul és mindenféle kelet-európaival dolgoztam együtt, akik szintén csak angolul tudtak. Később azonban nagyon jó döntésnek bizonyult, mert felvettek egy tervező csoportba. Újabb 3 év ezúttal már mérnökként. Megismerkedtem egy brazil lánnyal, 5 év után költöztünk haza. Itthon beindítottam egy kis vállalkozást a megtakarításomból, 30 évesen építettem házat magamnak, addig a szüleimnél laktunk.
Hogy az anyagiakról is írjak: évente kb. 15 millió forint a cégem adózás utáni eredménye. Ha éjjel-nappal dolgoznék, lehetne a duplája is, de én szeretem ha van egy kis szabadidőm.
Szüleim mindig támogattak, nagyon nem volt más választásuk, eléggé önfejű vagyok.
3-as, ezt öröm volt olvasni.
Gratulálok!
Köszi, de őszintén szólva semmivel sem érzem magam tehetségesebbnek az átlagnál. Se a suliban nem voltam, se a munkában nem vagyok kiemelkedő, csak teszem a dolgom. Néha talán többet kockáztatok mint az átlag ember, talán ennyi.
A kérdezőnek is azt üzenem, ha menni szeretne menjen. Olyan világban élünk, ahol sok nyitott ajtó vár minden felé. A többi rajta múlik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!