Utánanézés nélkül tisztában vagy ezeknek a szavaknak a jelentésével?

Vas megyeiként a furikot azért ismerem, mert alkalmaztam szabolcsi művezetőt (talicska).

A hót gondolom holt, esetleg fáradt, a többiről fogalmam nincs.

A ciklámen hogy lenne már szabolcsi tájszó? A virág, amiből ered, eleve csak Nyugat-Magyarországon honos (pesti ismerősöm meglepődött, amikor vadon látta, mert csak a virágbolti verziót ismerte).

A többiek egy részét tudom, kb. felét mi is mondjuk Borsodban (csurka, furik, feszt), a többiek is nagyjából ismerősek.

Budapesti vagyok:

Ismerem a:

Ciklamen

Pruszkol

Feszt

Hot

Én Baranyai vagyok, 6 éve élek Szabolcsban, mindegyiket ismerem, de volt amit. A süsüt kihagytad🤣

Amúgy én kivagyok a kellesztől (el kellesz menni a boltba) , meg a jövöl, megyel, mehetel és társaitól, meg, hogy a kaput kicsukják (kinyitja helyett), meg a jövőidőre is van valami, amit máshol nem hallottam.

Bezzeg ha egy tixót kérek, akkor csak néznek rám...

Pacuha az rendetlen.

Kasu és brent nem tudom, pedig vannak szabolcsi rokonok.

A ciklámen miért talány?

A többit ismerem.

Én Budapesten nőttem fel, anyám szabolcsi, apám hajdúsági, gyerekkoromban egész nyarakat töltöttünk az anyai nagyszüleimnél falun.

Nálunk ez a helyzet:

ciklámen - egy virág neve és egy szín

csurka - ha a kislányok haját két oldalt összefogjuk, azt hívtuk így

csuri - nálunk papagáj neve volt, de nagy betűvel 😄

danol - énekel

feszt - nem használtuk

furik - kerekes kézikocsi, 2-4 kerekű, pl a banyatank kerekes váz részét hívjuk így, de vannak nagyobb, utánfutó szerű kézikocsik, amiket szintén így hívunk

mensz - megy ige egyes szám második személyű alakja, általában kérdésben hallottam

trücköl - nem használtuk

prüszköl - tüsszent

pacuha - nem használtuk

hót - vagy kötőszó (hót idegen - teljesen idegen, olyan, mint hogyha jobban kiemelnénk vele az utána következő szó jelentését), vagy meghalt, de akkor a "meg" igekötővel használtuk, és 2 t-vel: meghótt

hótton van - ezt nem használtuk

kasu - nem használtuk

brant - nem használtuk