Ma már szégyen egy 27 éves fiataltól, ha két szakmával rendelkezik csak, és azok is fizikai melók?

Mai nők hozzáállása: Melós vagy? Akkor csicska proli vagy, és csak azért nem köplek le, mert sajnálom a nyálam rád!

És SOK, nő akkor sem kezd szakemberrel, ha sokkal többet keres, mint egy diplomás. Mert a diplomás a MŰVELT, ÉRTELMISÉGI, FINOM EMBER!

Ember, itt már minden szégyen, nem tűnt még fel? Bármit teszel, mindig akadni fog egy csoport amelyik lenéz valamiért. Nem tudsz mit tenni ellene, le kell szarni.

Egyébként igen, lenéznek. Nem irigyellek titeket. Most baromi őszinte leszek. Háztartásbeli vagyok egy régebbi egészségügyi probléma miatt. Azóta az megoldódott, de a férjemmel úgy láttuk, hogy nekünk ez az életvitel fekszik, így itthon maradtam amolyan igazi, régivágású asszonykának. Persze, kaptam mindenkitől az ívet rendesen, meg amúgy is untam már kicsit a fejem, így nemrég adóztam egy régi hobbimnak és elmentem dolgozni egy kertészetbe. Egy hetet bírtam. Nem a fizikai munka miatt, azt imádtam, jól is esett, hanem amiatt, ahogyan néztek rám az emberek. Röhejes, komolyan. Inkább játszom itthon tovább a nagysasszonyt, minthogy úgy nézzenek rám, mint egy utolsó tanulatlan, tahó prolira. Holott nem azért vállaltam azt a munkát, mert más nem menne - ó, mennyi lehetőségem lenne -, hanem azért, mert konkrétan azt szerettem volna csinálni, az kapcsolt ki. Eddig. Innentől legyen csak hasznos tagja a társadalomnak az a sok fellengzős gyökér, én nem töröm magam senki kedvéért :D

Nem szégyen, de már régen elindult a folyamat, hogy a melóst le kell nézni és akinek van egy kis esze, meg akinek nincs, az is inkább százszor bukva szerez egy érettségit, diplomát, csak nehogy szakmunkás legyen. Ehhez még hozzátett a privatizácio is, hogy sok üzemet leépítettek, bezártak, sok szakma megszűnt, vagy haldoklik.

Bezzeg most megy a siránkozás, hogy jáájj nincs szakember, nem jön festő, szerelö csak csillagászati összegért. Ez van! Hamarabb kellett volna gondolkozni és becsülni a szakmunkást is. Ugyanis ők sem hülyék. Elárulom, hogy kb ugyanazt megtanulják ők is, amit a gimisek, csak ők mellé még szakmát is.Tehát tudatlanságra vall, ha valaki azt hiszi, hogy a szakmunkás csak szakmát tanul.Szakmunkásképzőben is ugyan úgy van töri, matek, idegennyelv,stb. Plusz szakmai tantárgyak.Szóval nem csak "kalapál" az alatt a pár év alatt, ahogy az "elitek" képzelik. Szóval tud írni, olvasni is.

Mindegyik rétegben vannak akik utálnak másokat és azt mondják, hogy az a szégyen amit ők csinálnak.

Amikor OKJ-s képzésen tanultam gépkezelő technikusnak, ott általában az emberek a jogászokat, bölcsészeket, informatikusokat, stb hívták b*zinak akik egy szöget se tudnak beverni a falba.

Egyetemet elvégeztem, most egy irodában dolgozok és ott meg a munkásokat szólják le.

Én speciel sose tartottam semmit se szégyennek, aki pedig annak tartja akármelyiket is azzal nem sokáig barátkoztam. Dolgoztam diákként áruházakban árufeltöltőként, ásatáson is dolgoztam, OKJ-s képzés és egyetem között dolgoztam egy gyárban is, és sose éreztem azt, hogy nekem szégyenkeznem kéne valamiért. Minden munkát meg kell csinálni valakinek. Ha valaki úgy érzi, hogy az szégyen amit egy másik ember csinál akkor el kéne képzelni, hogy mi lenne nélkülük. Szerintem pl senki nem lenne túl boldog ha a szemetes autók évente csak egyszer vinnék el a szemetet.

Az már más kérdés, hogy szégyen, hogy mennyire alacsony fizetés jár némelyik munkáért, de maga a munka az számomra legalábbis nem szégyen. Nagyobb szégyennek tartom az ingyenélő/naplopó embereket.

"Mai nők hozzáállása: Melós vagy? Akkor csicska proli vagy, és csak azért nem köplek le, mert sajnálom a nyálam rád!"

Ez nem a "mai nők" hozzáállása, hanem a frusztrált, kisebbségi komplexusos gyakoris melós férfiaké, amiért nem kellenek az orvos, akadémikus nőknek. Nőből is legalább ugyanannyi alacsonyabb végzettségű van, mint férfiból.

Egyébként nem szégyen, ha valakinek csak szakmája van. Nem egyformák a képességeink, van, akinek könnyen megy a tanulás és van, aki a barkácsolást, kétkezi munkát élvezi. Mondom ezt mai nőként, egyetemistaként. Hiába lesz diplomám, csak egy adott szakterülethez fogok érteni, ha építkezek, akkor én is a "csak" szakmával rendelkező kőművest vagy ácsot fogom hívni és megbecsülöm a munkáját, mert én nem tudtam volna elvégezni. Az a szégyen, ha valaki nem dolgozik, élősködik, alkalmi munkákból él, életművészkedik, de ez mentalitás kérdése, nyolc általánossal is ugyanúgy lehet így élni, mint diplomával. Az jelenthet hátrányt, hogy mondjuk egy doktornő nem feltétlenül egy burkolóban vagy szobafestőben találja meg élete párját, mert egyszerűen nem lenne közös témájuk. Viszont egy eladó, fodrász, titkárnő, nővér, óvodai dajka lehet, hogy másra sem vágyik, csak egy tisztességes, szorgalmas férfira az övéhez hasonló érdeklődéssel.