Még sosem beszéltek így velem. Megérdemeltem? (Lent)

Szóval az történt, hogy veszekedtünk.

Mostanában gyakran veszekedünk. Fáradt vagyok, sokat stresszelek, és az, hogy ritkán van itthon velem nem sokat segít. A hétvégén talán túlzásba vittem. Sok a családi problémánk is ami ránk nehezedik. Igaz, sokszor szidom, hogy miért így csinálja miért nen úgy, de szerintem ez természetes. Mindig vissza is vág. Azt mondtam a férjemnek, hogy igenis ő a hibás amiért a családom, a húgomon kívül nem beszélnek velem mégsem törődik velem. Mindent elvár de semmit nem ad, már rég nem töltöttünk együtt nyugodt estét, márpedig én mostanában leginkább csak arra vágyom. Meg persze mindennek elmondtam, apróságok miatt is. Nem az első ilyen veszekedésünk de most nagyon nagyon megunta. És ezt kaptam. Minden szó olyan volt mint a belém vágott kés. És ráadásul hangosan mondta, mintha kiabálna:

'Eegen, lehet kicsikém! De mintha nem tudnád, hogy ha én nem lettem volna akkor nem kapod meg a részedet és még mindig az apádé lenne minden, mi meg csak a szolgái, a csicskái lehetnénk! Úgyhogy ahelyett, hogy hisztériázol nekem, inkább a tenyereden kellene hordoznod, amiért egy egyszerű pláza cicából irodistát csináltam belőled és építheted a banki karrieredet velem együtt, és jól ki vagyunk tömve pénzzel, méltóságos asszony!" Itt közbe akartam szólni, hogy válogossa meg, hogy beszél velem. De erre:" Fogd be a szádat! Mert ha mégegyszer megpróbálsz a szememre vetni valamit, vagy csak kritizálsz, vagy csak cirkuszolsz nekem, akkor többé nem vagyunk egy pár és mehetsz ki a kanapéra aludni a nappaliba! Értve vagyok!?"

Én majdnem sírtam. Nagyon fájt, hogy így kifordult magából. Mindig ő volt a dominánsabb a kapcsolatunkban, és máskor is veszekedtünk persze. Igaz, gyakran felkapom a vizet, és kihozom magunkból a vitát, de aztán én is kezdek békülni mindig. De még sose mondta, hogy ha nem hagyom abba, akkor nem akar együtt lenni velem... Mondott sokszor sokmindent de ezt még sosem. Megijedtem. Ez olyan mintha válásra célzott volna, bár azt ő sem akarhatja. Két napja nem beszél velem. Mit csináljak? Kezdjek én? Végülis tényleg sokban neki köszönhető ahogy egyelőre élünk. Hogy nincsenek anyagi gondjaink, legalábbis ez nem nevezhető annak.

26/L 28/F