Mi a filozófiád? Mennyire ismered önmagad?

Az én válaszomat különítsd el egy átlag emberétől mert szociális fóbiás vagyok.

Emiatt szociális életem jóval alacsonyabb az átlagosnál szerintem. Viszont mivel az igényem viszont igen magas az interakciókra, a kis létszámú emberrel rengeteg időt töltök.

Nos átlagos szociális kapcsolatokat tekintve igyekszek minnél kevesebb, ám minőségben sokkal magasabb kapcsolatot kialakítani. Avagy barátkozni. Amennyiben egy általam választott emberrel nem tudok ilyen kapcsolatot létrehozni, akkor leépítem azt és kiválasztok egy új embert.

Régebben ilyen szerepben több lány szerepelt nálam, ám mostanra főleg férfi barátaim vannak, bennük jobban érzem a testvériességet és a hűséget valamint az elfogadást a problémám felé.

Alapvetően könnyebben ismerkedek nőkkel, ám bizalmatlanabb is vagyok velük szemben.

Ami változott fiatalabb koromhoz képest, hogy mostmár főleg csak olyan nővel létesítek komolyabb ismertséget, aki úgy érdekel mint ellenkező nem.

Párválasztásnál mint férfi, nekem csak nők jönnek számításba, ám furcsa igényekkel.

Hiszek a monogámiában és a hűségben így ez alapvető elvárás. Persze az hogy én szépnek tartsam, fontos, de ami elsőbbséget élvez az az inteligencia, valamint a személyisége és annak sokszínűsége.

Persze egy ilyen nálam okosabb csaj valószínűleg éppen ilyen okból soha nem állna velem szóba. :)

Meg ne legyen a természetesnél előítéletesebb, arra mindennemű ismerkedésnél allergiás vagyok.

Saját kapcsolataimat viszonylag jól karban tartom és teszek fenntartásukért.

Valamint pontosan átlátom, kivel mennyire jó a viszonyom, így nem szoktam akadalyokba ütközni emiatt.

A barátaim tudják bogarasságaimat és elfogadták.

A tanulásban intézményi szinten csalódtam többszörösen. Most is, pedig egyetemista vagyok.

A létszámok magasak, a tanárok érdektelenek mind a tehetséggondozás mind az esetleges felzárkoztatások terén. Ennek ezer oka lehet, de a levét mégis mi isszuk meg.

Saját erőmből igyekszek folyamatosan képezni magam, sokat tanulok egyedül, bármit, ami érdekel.

Így szereztem az iskolában oktatottól eltérő nyelvből nyelvvizsgát is, kizárólag otthon ültem és tanultam rá.

Ami hiányosságom, hogy az önértékelésem rendkívül alacsony, ebből sok hátrányom volt, ismerkedésnél is nehézség mostanság.

Valamint imádom az új dolgokat de pont emiatt nagyon nehezen kezdek bármi újba mostanában.

Valamint az állapotom miatt mostanra egyre megterhelőbbek számomra a kapcsolataim.

A rossz mentális állapotom miatt gyakran betegeskedek is de ez fordítva is igaz.

Ebből a hurokból szeretnék jelenleg kiszabadulni.

Összességében szerintem a sikerem útjába csak is én vagy a cselekvőképtelenségem áll.

Bármelyiken is javítok, jobb életem lesz.

Ezek olyan témák, amikről külön is lehetne kérdéseket kiírni, de tény, hogy egyben többet mutatnak egy ember személyiségéről. Amúgy miért érdekelnek ezek? :D

"Pl. hogyan állsz külön általánosságban és szexuális értelemben a saját és az ellenkező nemhez?"

Hetero vagyok, szeretek szexelni, túlfűtött vagyok és nyitott. Sok dolgot kipróbáltam és még sokat kiakarok.

"Hogyan állsz a munkához és a saját munkahelyedhez (ha van)?"

A jelenlegi klasszikus munkafelállást elég kiábrándítónak tartom. A 21. században van egy csomó vívmányunk, technológiai és munkaszervezési, mégis heti 5x8 órát dolgozunk minimum. Ez szerintem egy vicc. Eddig nem volt még olyan munkahelyem, ahol a munkát ne tudtam volna 6 órán belül elvégezni, mégis több órát kellett ott lógnom. Azt pedig egyenesen szánalmasnak tartom a társadalomtól, hogy még azt sem voltak képesek kiharcolni, hogy a kajaidőt ne számolják el pluszként.

A jelenlegi munkahelyem részben jó, részben rossz. Közel van, szóval nem mennek el órák, hogy odaérjek, ez szerintem nagy pozitívum. Néha több a munka, néha kevesebb, már helyretettem az ilyen jellegű dolgokat. Az emberek egy részét bírom, egy részét nem. Szakmailag nem érzek benne kihívást és fejlődési lehetőséget, a fizu sem túl nagy, szóval nekem ez csak ideiglenes egyetem végéig. Utána valószínűleg lelépek külföldre, mert az itteni kereseteket gáznak tartom egy albérlet fenntartásához úgy, hogy előre is tudjon lépni az ember.

Amúgy a szakmám egy részét szeretem és érdekesnek találom. Más munkák között is van olyan, amit kipróbálnék.

"Hogyan állsz a tanuláshoz tanintézményben és egyénileg?"

Szerintem a tanulás jó dolog, de erőltetve nem szeretem. Amikor kötelezően kell tanulni, az nehezen megy, amikor magamtól csinálhatom szabadon, az könnyebben. Részemről ez olyan, hogyha valamivel kapcsolatban épp elkap a hangulat, akkor könnyedén tudok haladni vele.

A tanintézmények nagy részét színvonaltalannak tartom itthon. Rengeteg olyan dolgot kellett megtanulnom, ami felesleges időpazarlás volt és használhatatlan.

"Mi a párkapcsolati ideád és ha van párod az mennyire felel meg neki?"

A másik félhez sorolhatnék egy csomó pozitív tulajdonságot, de a hibák is beleférnek. Pl. szeretem, ha egy nő intelligens, szeret olvasni, komoly, de laza is. Elég kettős a személyiségem, szóval a másiktól is bejön ugyanez.

Kapcsolaton belül ne legyenek tabuk és a nyitott felállás felé hajlok egyre inkább. Az külön főnyeremény, ha a másik fél bi.

Jelenleg 2 lánnyal vagyok laza kapcsolatban. Részben megfelelnek, de olyan szinten nem, hogy komolyabbat akarjak tőlük.

"Ha van párod az ő személye miben hasonló és különböző a tiédhez képest?"

Mindkét lánynál az a fő gond, hogy részben unalmasak és komolytalanok. Nem tudnak a dolgokkal kapcsolatban olyat mondani, hogy leessen az állam és azt érezzem, hogy igazi társak.

"Ha össze kellene foglalnod az életet egy mondatban, akkor hogy hangzana?"

Elcsépelt, de talán azzal, hogy küzdj ember és bízva bízzál. Az élet nagy része küzdés és sokat számít a szerencse. Kiteheti valaki a lelkét, vért izzadhat, ha peches.

"hogyan állsz külön általánosságban és szexuális értelemben a saját és az ellenkező nemhez?"

Házas vagyok, ami nekem megfelel. Jobban díjazok egy stabil párkapcsolatot egy szeretett személlyel a trófeagyűjtésnél.

"Hogyan állsz a munkához és a saját munkahelyedhez (ha van)?"

A pénzszerzés kényszere az egyik leglélekölőbb dolog, ami áthatja az emberiséget, és semmivel sem állunk jobban belőle, mint 100 vagy 500 vagy 1000 évvel ezelőtt. Csak a jogok mások. De hajtani ugyanúgy kell a megélhetésért.

Ezért az anyagi függetlenség a célom, és már régóta vállalkozom, mert a hagyományos alkalmazotti munkaköröket kibírhatatlannak tartom. Hiába volt jó főnököm, számomra nem cél, hogy téglát hordjak más házához, bármennyire is jól fizetnek meg érte.

Számomra az alkotás az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze, amelynek meg kell jelennie a munkámban is. Értéket akarok előállítani, amely ráadásul számomra is érték, emellett felépül általa valami, ami tökéletesedik, csiszolódik. És összhangban áll a belső értékrendemmel is.

Mindezeket megvalósíthatatlannak tartom alkalmazottként.

"Hogyan állsz a tanuláshoz tanintézményben és egyénileg?"

Nekem az autodidakta tanulás fekszik, az intézményesített soha nem volt jó. Idegesít a teljesítménykényszer, a szabad időbeosztás hiánya, így a suliból is annyit lógtam már a végén, amennyit csak lehetett. Egyszerűen a szabadság íze drogként hatott rám.

"Mi a párkapcsolati ideád és ha van párod az mennyire felel meg neki?"

Az egymást támogató, szerető, hűséges kapcsolat, amelyben nincsenek tabuk, különkasszázás, elhallgatott dolgok, furkálódás, piszkálódás (maximum játékosan). A jelenlegi kapcsolatom nagyrészt megfelel ennek.

"Ha van párod az ő személye miben hasonló és különböző a tiédhez képest?"

Mindegyikünknek megvannak a saját legyűrendő akadályai, és vannak közösek is. Introvertáltak vagyunk, de nem szociális fóbiásak. Szeretünk egyedül is, kettesben is lenni, és úgy gondolom, megvan a megfelelő egyensúly mindenben.

Alakítjuk is egymás szemléletét, ami úgy gondolom, mindkettőnkre jó hatással van.

"Ha össze kellene foglalnod az életet egy mondatban, akkor hogy hangzana?"

Alkoss, és kamatoztasd a képességeidet, mert senki nem tudhatja jobban, milyen élet számodra a megfelelő, mint saját magad.