Szerintetek a személyiségben tükröződnie kell a személy külsőjének?

Engem mindig félre ismernek.

Többnyire azért, mert felszínesek az embrerek és én meg nem adok a külsőre, de nagyon részltese, pontos, segítőkész, csapatszellemet erősítő és nem csak mérnöki, hanem hétköznapi nyelven is jól magyarázó szakember vagyok, aki nagyon szabadszájú és túlzóan őszinte. Emellett heti 1x borotválkozom, nem hordok inget, csak farmert és pólót sport cipővel, még akkor is, ha konferencián kell beszélnem. Az asztalomon mindennek meg van a kijelölt helye, bár sokan ezt nem látják, mert az egész egy halom káosznak néz ki.

Szóval az emberek elsőre a külső alapján ítélnek. Itt regetek információt buknak. Aztán azon akadnak ki, hogy szemükbe mondom a nyílvánvalót és nem kenterfalazok, mert nincs időm jópofizni és hazugságokkal traktálni őket. Aztán elmennek máshoz, majd elhiszik a bullshitet, amit a másik mondanak, aztán megpróbálnak visszajönni, mert látják, hogy amiket mondtam, hogy hibásan ítélnek meg és nem lehet úgy megoldani és át kéne gondolni más megközelítésben, azt más sem tudja megoldani, hiába hitegették őket.

Szóval igen.

Külsőre és első benyomsára sokat adnak az emberek.

Minőségre és belső értékekre meg keveset.

A "kell" szónak meg nagyon erős jelentése van.

Szerintem az őszinteség a legnagyobb gyengeségem és erősséggem egyszerre. Ezért nekem nem fér bele, hogy másnak mutassam magam, mint ami vagyok. Nem fogok öltönyben és nyakkendőben programozni, mert hiteltelen.

A látszat = marketing = manipuláció = pszichológiai érzelmeken alapuló hazugság a nagyobb bevétel érdekében.

Nem KELL látszat embernek lennie senkinek.

"pedig érzem, hogy belül megvan ez a skill"

Ez kevés, hogy van egy megérzésed. Gyakorolni kell és tudatosítani. Átalakítani gondolattá egy halvány megérzésről, keresni a módszereket és a lehetőségeket.