Szerintetek az nem jó tulajdonság hogy keveset beszélek?

Mi számít jónak? :)

Én keveset beszélek, egyszerűen nem tudok a semmiről fecsegni, locsogni. Sőt, ki nem állhatom, ha valaki folyton pofázik. Anyósom ilyen...

Viszont: általánosan azoknak könnyebb eladni magukat (iskola, munka, szociális élet), akik sokat beszélnek. A suliban azt szerették a tanárok, aki a legnyilvánvalóbb dolgokra is rákérdezett. A melóban ugyanez: egy állásinterjún el kell adnod magad, ha csak ülsz kukán vagy azt várod, hogy a CV-d alapján elájulnak tőled, akkor tévedsz. A hétköznapi életben is jobban boldogul az, akinek jó a beszélőkéje. Hiába egy kétszínű p.cs.

Anyám gyerekkoromban nagyon burokban nevelt: az ő mérgező burkában,nem nagyon járhattam el senkihez. Nem is alakult ki bennem készségszinten, hogy hogyan kell idegenekkel, társaságban beszélni. Felnőttként ennek nagyon érzem a hátrányát, sok munkám van vele most is.

A kérdésed igazából elárulja, hogy mit gondolsz a témával kapcsolatban. :)

Bármilyen környezetben vagyunk, egy idő után hozzászokunk. Ha sokat beszélnek hozzánk, egy idő után mi is hasonlóan reagálunk majd.

Feleslegessé akkor válhat, ha mondjuk valaki egy percbe besűrìti az egész életét.

ha csendes vagy az nem feltétlen jelent elesettséget és életképtelenséget a nők szemében..

arra figyelj, hogy amit mondasz az tartalmas, ízes legyen..

én egész keveset beszélek és mégsem mondhatnám, hogy vergődnöm kell a lányok figyelméért, sőt..

Van néhány barátom, akikkel felszabadultan, fesztelenül beszélgetek kb. bármiről. Az egyik nőnemű barátommal még a bugyivásárlási szokásait is simán kitárgyaljuk.

Kvázi idegenekkel szemben kevésbé vagyok kommunikatív. De a leginkább az hervaszt le, ha pl. randizom, és azt veszem észre, hogy a beszélgetés nem teljesen kétirányú - a csaj elvárja, hogy én hányjam a szót, szórakoztassam, míg ő csak ül és néz ki a fejéből.

30/F