Mi a véleményük a lányoknak rólam, hogy saját gondolataim, világnézetem és kritikai gondolkodásom van?
Ezek a tulajdonságaim vannak, de csak sejtésem van, hogy miként látnak engem a lányok (mint pasit):
- Saját véleményt alkotok és nem aszerint viszonyulok a világ dolgaihoz, hogy most mit mondott a témáról Puzsér vagy bármely hírcsatorna, YouTube-os vélemény-megmondó (egyetérteni persze lehet velük)
- Kritikus gondolkozásom/felfogásom van: nem hiszek el mindent, hanem amiben legjobb tudásom szerint kompetens vagyok, azt kritikus szemmel olvasom, értelmezem és nem riadok vissza a kritika írásától sem.
- A fentiek miatt nehezen vagyok bekategorizálható (nem lehet leírni egy jelzővel, mint pl. "keresztény gondolkodó" vagy "szocialista társadalomkritikus"
- Sok témában más nézetet képviselek, mint a többségi társadalom vagy épp a tudomány jelenlegi állása
- Szeretek elmélkedni, tájékozódni, filozofálgatni
Sejtésem szerint a lányok többsége azt gondolja rólam, amikor kezd megismerni, hogy ez a pasi flúgos, ezzel nem jó kezdeni, ez az ember nem szimpatikus (megijednek a fenti tulajdonságaim miatt). Ez a sejtésem helytálló? (S ez a kérdésem lényege is.) Ezek miatt sejtem/érzem, hogy így viszonyulnak hozzám a lányok, mert:
- Akik gondolkodók, újszerű meglátásaik vannak (vagy eltérően vélekednek a többségtől), azok KILÓGNAK A SORBÓL, egyediek, sajátságosak, de nekik mindig megvolt a maguk idejében a társadalmi kivetettségük (filozófusok, feltalálók, felfedezők - mind az árral szemben úsztak és megelőzték korukat).
- Akik bejönnek a lányoknak, azok inkább amolyan tömegemberek, a társadalomba belesimuló, átlagos, olykor pedig egyéni gondolatok nélkül való "robotok" (:D)
Néha még azt is érzem, hogy egyesek (egyre többen) fontosnak tartják egy pasiban, hogy "ő is legyen jó keresztény / kormányellenes / fideszes / liberális / ateista stb." és ha nem olyan a pasi, mint a nő, akkor már furcsán néznek rá, én pedig nem vagyok bekategorizálható (ettől függetlenül megteszik a jelzőket rám a lányok is, voltam én már minden, mert van igazság a legtöbb dologban és pár szó alapján már elkönyvelnek ennek-annak, pedig a valóság nem ilyen egyszerű).
Nem az nem szimpatikus, hogy milyennek gondolod magad/milyen vagy, hanem ahogyan, a stilus ahogy ezt leirod.
20/L
Nem bírom elviselni, amikor valaki arrogáns, lenéz másokat és görcsösen igyekszik kitűnni a tömegből. Nem, nem az zavar, hogy te nem olyan vagy, mint a többiek és nem az, hogy egyedi véleményed van. Az zavar, hogy mások szerinted "robotok", magadat pedig szerényen felemeled a tudósokhoz és a filozófusokhoz, nincs valódi identitásod, csak az, hogy "más vagyok, mint a többi". Nincs két egyforma ember, a "tömegben" is különböző személyiségek, látásmódok vannak, ha megismered őket és nem csak egyből bekategorizálod őket az alapján, amiben hisznek vagy akit támogatnak.
"Néha még azt is érzem, hogy egyesek (egyre többen) fontosnak tartják egy pasiban, hogy "ő is legyen jó keresztény / kormányellenes / fideszes / liberális / ateista stb." és ha nem olyan a pasi, mint a nő, akkor már furcsán néznek rá"
Teljesen természetes, hogy egy olyan ember, aki mélyen hisz egy vallásban (vagy épp határozottan ellene van) vagy egy adott eszme iránt elhivatott, olyan párt szeretne, aki ebben partner lehet számára. Nem "elvárás", hogy mindenki ugyanabban higgyen, amiben én és nem nézek furcsán senkire, ha más a véleménye, ameddig nem próbál az én véleményem sárba tiprásával érvelni a sajátja mellett. Ha mondjuk keresztény vagyok, akkor teljes mértékben tiszteletben tartom, ha valaki ateista, zsidó, muszlim vagy bármilyen vallású, viszont elvárom, hogy ő is tiszteletben tartsa az én vallásomat és szerintem reális, hogy nem feltétlenül szeretnék párkapcsolatot mondjuk egy erőszakos, kioktató ateistával, aki hülyének néz a saját hitem miatt.
1. Oké, hogy van saját véleményed, de ez önmagában még senkit sem tesz bölcsebbé, érdekessé, MERT azt sem mindegy, hogy mi ez a vélemény konkrétan.. A laposföld-hívōknek is saját véldményük van, mégsem néznek rájuk úgy, mint “egyedi” emberekre.
Azt nem fogod fel, hogy óriási különbség van az egyedi, különleges, megbecsült ÉS a sorból kilogó, fura, különc, fekete báràny emberek között.
Senki sem lesz szerethetōbb pusztán csak azért, mert “más”, mert itt nem tudjuk, hogy mit jelent ez a másság? Jót vagy rosszat?
pl. Lehet, hogy egy egzotikus gyümölcs vagyok a közönséges kerti almák között, de az is lehet, hogy én is alma vagyok, csak kukacaim vannak, ezért úgy kezelnek, hogy kilógok a sorból.
2. Az ilyen beképzelt “mindenki robot, csak én vagyok itt az igaz Ember” felfogás miatt is lehet valaki ellenszenves. Lehet, hogy csak te látod így, talán nem igazán ismered az embereket, de ha így állsz hozzájuk, akkor ne csodálkozz, hogy nem kedvelnek.
"Sok témában más nézetet képviselek, mint a többségi társadalom vagy épp a tudomány jelenlegi állása"
Ezt amúgy kifejtenéd? Különös tekintettel arra, amit a tudomány részéről tartasz kamunak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!